Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-07
6 Utolsó roham a ma gyar útlevélért Magyar A magyar EUcsatlakozás és a vele járó vízumkényszer bevezetése előtt a vajdasági magyarok elindították utolsó rohamukat a kettős állampolgárság megszerzéséért. Ehhez támogatást kapnak az ottani kormánytól, de a mai magyar ellenzé ktől is, amely kormányon nem adott magyar útleveleket a határon túliaknak. A Medgyessykormány hajlandó tárgyalni, de nincs szándékában útlevelet adni. Hírlap 2003. augusztus 7. 2001 ködös novemberében Martonyi János akkori külügym iniszter látogatást tett Strasbourgban, az Európa Tanács székh elyén. Magával vitte az Orbánkormány friss határ ozatát, amely szerint Magyarország csatlakozik az állampolgárságról szóló európai egyezményhez. Martonyi a magyar döntést letétbe h elyezte az Európa Tanácsnál, a budapesti parlament pedig 2002 februárjában törvénybe is iktatta az egyezményt. Ettől a pill an attól világossá vált, hogy Magyarország nem fog semmilyen állampolgárságot biztosítani a határon túli magyaroknak. Ez a dokumentum ugyanis, amely az aláíró államok számára kötelező, és be nem tartása szankcionálható, kimondja: az á llampolgárságra vonatkoz ó szabályok nem meríthetik ki a ne mzeti vagy etnikai származáson alapuló diszkriminációt. Az Orbánkormány ehhez már abban a biztos tudatban csatl akozott, hogy 1998as választási ígéretéből, a külhoni magyar állampolgárságból nem lesz semmi. Időközben ugy anis, 2001. június 19én az Országgyûlés elfogadta a határon túli magy arokról szóló státustörvényt, amely az eredeti ötlet kedvezmén yrendszerré szelídülése volt. A kevés visszhangot kiváltó akkori lépés azért lett újra aktuális, mert Zoran Zivkovic szerb miniszterelnök kijelentette: nem ellenezné, ha a vajdasági magyarok a szerb mellé felvennék a kettős állampolgárságot. A magyar kormány csak mostanra kezdte el komolyan vizsgálni az érveket és az ellenérveket. A Külügyminisztérium mára fe ltérképezte az eu rópai gyakorlatot, és Bársony András külügyi államtitkár immár hivatkozik a fenti európai egyezményre is. Ehhez azonban kellett némi ráerősítés, az, hogy a vajdasági magyarok aláírásgyûjtésbe kezdjenek a kettős állampolgársá g ért. Katalizátorként hatottak Orbán Viktor szavai is. Orbán a július végén megrendezett bálványosi nyári szabadegyetem fórumán, Tus- nádfürdőn kijelentette, a jelenlegi magyar kormány ellenzi a vajdasági magy a rok kettős állampolgárs á gát, pedig ez az intézmény az Európai Unióban teljese n jogszerû, és a szerb kormány is jelezte, kész tá r gyalni erről. "Nincs a világon olyan ne m zet, olyan ország, amelynek kormánya (mármint a Medgyessykabinet – szerk.) hasonló helyzetben így cselekedne. Ennél mélyebbre nehéz lenne süllyedni” – mondta a Fide sz elnöke. ▪ Jogi ellentmondás? Kardos Gábor nemzetközi jogász, az ELTE egy etemi d ocense szerint a határon túl élô magyaro knak kollektívan megadott kettős állampolgárság sértené az állampolgárságról szóló európai egyezményt, melyet még az Orbánkormány időszakában, 2002 februá r jában ratifikált az Or- szággyûlés. Ez kimon d ja, az állampolgá rságra vonatkozó szabályok nem tartalmazhatnak megk ü- lönböztetést, vagy nem foglalhatnak magukban semmilyen olyan gyakorlatot, amely kimeríti a nemen, valláson, fajon, bőrszínen vagy nemz e ti, etnikai származáson alapuló diszkrimin á ciót. Egyéni eljárás kere tében, kérelemre azo n ban nem jelentene diszkriminációt a kettős állampolgárság megadása. Az 1993as állampolgárságról szóló törvény értelmében „kedvezményesen honosítható az a magát magyar nemzetiségûnek valló, nem magyar állampolgár, aki kérelem előterjes ztésekor legalább egy éve Magyarországon tartózk o dott”. Vitára adhat okot, hogy ez ütközike az európai egyezménnyel, de eddig még nem kifogásolta senki. „A magyarországi feltételek közül az egyéves itttartózkodást előíró cikkelyt ki kellene ve n ni, mivel nem minden vajdasági teheti meg, hogy hosszabb ideig nálunk tartózkodjon” – vélekedik Kardos. A vajdasági magyarok kettős állampolgárs á gáról 2004 májusa után lehetne érdemben tárgyalni. Az EUban valószínûleg ellenállá s ba ütközne, hogy kollektívan kapják meg a magyar állampolgárságot is. „Az EUban az állampolgársági ügyek a nemzeti kompete n ciába tartoznak, de nem hiszem, hogy az EU elfogadja, hogy a kettős állampolgárok ugya nazokat a jogokat élvezzék, mint az unió állampo lgárai. A kettős állampolgárok eg yébként ott sz avaznak, adóznak és kat o náskodnak, ahol élnek – emlékeztetett Ka r dos Gábor.
