Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-05
7 kedvezménytörvénnyel kapcsolatos szlovák – magyar nézetkülönbségek ellenére nem csökkent, sőt: fokozatosan növekszik az érdeklődés a magyarigazolvány iránt. – Eddig több mint nyolcvanezer kérvényt továbbítottunk. Akik tehetik, személyesen veszik át a határ menti megyei közigazgatási hivatalokban, az idősebb polgároknak pedig megbízásaik alapján helyi önkormányzatok, valamint a pedagógusok és más önkéntesek hozzák házhoz az igaz olványt – tájékoztatott. Dunaszerdahelyen eddig mintegy nyolcezren kaptak magyarigazolványt, amellyel elsősorban az utazási kedvezményeket vették igénybe. A pedagógusok és a diákok pedig főleg a vakációban az ingyenes múzeumlátogatások lehetőségével éltek – válaszolta érdeklődésünkre Rozsár Tibor, a helyi regionális iroda vezetője. A bodrogközi Királyhelmecen és a gömöri Rimaszombatban viszont egyre többen kérdezgetik, hogy mikor indítják az oktatási támogatást. – Mindkét régióban országos viszonylatban is legtöbb a munkanélküli, ezért különösen a tanévkezdet előtt jól jönne az anyagi segítség azoknak a szülőknek, akiknek a gyermekei magyar tannyelvű iskolákban tanulnak – közölte megkeresésünkre Molnár Valéria, a királyhelmeci iroda vezetője. Zavartalanul működik Erdélyben a státustörvény végrehajtását szolgáló 23 információs iroda – közölte kolozsvári tudósítónkkal Takács Csaba. Az RMDSZ ügyvezető elnöke cáfolta, hogy az irodák működését illetően bármilyen változást terveznének. Elmondta: gyakorlatilag min den egyes területi, illetve megyei RMDSZszervezet mellett működik egyegy ilyen iroda. Tájékoztatást nyújtanak a magyarigazolvány, valamint a diák- és pedagógusigazolvány igényléséhez szükséges iratokról, és segítenek az igénylőívek pontos kitöltésében. A júniusi törvénymódosítás során az Országgyűlés a jogszabályt tulajdonképpen a magyar – román megállapodáshoz igazította, így az információs irodák a módosított jogszabály szerint törvényszerűen fejtik ki a tevékenységüket. Erdélyben eddig mintegy 400 ezer s zemély igényelt magyarigazolványt, ez a romániai magyarság valamivel kevesebb, mint 30 százalékát jelenti. vissza Duplapolgár NSZ • 2003. augusztus 5. • Szerző: Miklós Gábor Akettős állampolgárság ügye a rendszerváltás óta r észe a magyar politikai napirendnek. Az ok egyszerű és bonyolult egyszerre. A magyar társadalom tekintélyes része képtelen ugyanis elfogadni azt a történelmipolitikai realitást, amit általában Trianon nevével jeleznek. Ez a hazai és a határon túl élő, a k ülföldi és tengerentúli magyarokat is megosztja. Két fő tendencia van ennek a sorskérdésnek a megítélésében. Az egyik gyökerestül elutasítja, s teljes, de legalábbis részleges revíziót követel. Ennek a vonalnak a hívei között vannak, akik még mindig hiszne k a békés határrevízióban, az egykor elcsatolt országrészek visszatérésében. Így vagy úgy jelen van az életünkben ez a gondolkodás. Sokan csak egy jelkép erejéig vállalják, amikor a Trianon előtti Magyarország kontúrját tűzik a nagy Hval autójukra. Mások egész komolyan hisznek benne. A másik irányzat tudomásul veszi a nyolcvan évnél régebbi állapotok következményeit. A revíziót a határok megszüntetésével látja lehetségesnek. Az Európai Unión belül egyre kevesebb jelentőségük van a határoknak, állampolgárs ágoknak, felségjeleknek. Ez az unió tizenöt tagállamában már valóság. Az is tény, hogy egy időre ebből a kiterjedt Európából egyesek kizáratnak. A mi esetünkben a szerbiai és az ukrajnai magyarok számára még csak közeli ígéret sincs arra, hogy úgy közleke dhetnek a határokon át, mint a régi és újabb európaiak. Érthető hát, hogy megoldást keresnek – és az adott esetben ezt a kettős állampolgárságban látják. Aki magyar, lehessen magyar állampolgár Bácskában és Beregben. Utazni akarok, csak előveszem a ládafiá ból a tartalék útlevelet, s nem állhat elém semmiféle Schengen! Az unió logikáját megismerhették a magyar politikusok a magyarigazolványok kapcsán is. Az üzenet az volt, hogy az EU jogtalannak tartja az etnikai alapú válogatást az emberek között. Adott es etben felvetődhet az is, hogy az 1918 előtti magyar állampolgárság jogosítson fel mai magyar útlevél megszerzésére. Ennek a nehézségéről elég annyi, hogy ezzel tízmilliónyi új útlevelet kellene kiosztani olyanoknak, akiknek az ősei sem tudtak magyarul.
