Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-30
Szlovéniában és Szlovákiában élő magyarságot, mivel ők velünk együtt csatlakoznak az unióhoz. Az erdélyi magyarság kérdése ebből a szempontból megoldott, mivel Románia nem szerepel az unióban vízumkötelezett országként. Ugyanez a helyzet Horvátországgal is. – Talán érzelmi megfontolás játssza a fő szerepet ebben a vitában? – Úgy érzem, az érzelmi kérdéseket a magyarigazolvány megoldotta. Ahol indokolt ez a kérdésfelvetés, az Szerbia – Montenegró és Ukrajna. Az ellenzék gyakran hivatkozik Zoran Zsivkovics miniszterelnök felvetésére, miszerint ezt ő felajánlotta a vajdasági magyaroknak. Ez nem felel meg a valóságnak. Egy sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva csak annyit mondott: neki nincs kifogása ellene. A szerb miniszterelnök adott szituációban elmondott mondata nem szükségképpen azonos a szerb parlament állásfoglalásával. – Milyen jogosítványokkal képzelhető el esetlegesen a kettős állampolgárság? – A határon túli magyar sze rvezetek egyelőre csak útlevélről beszélnek – a sajtó útján – , de ha az élethelyzet úgy alakul, akkor a teljes körű, mindenféle jogosítvánnyal együtt járó magyar állampolgárság igényét is felvetik. Számomra kérdés, mi ez az élethelyzet, illetve hogyan képz elik el ezt a teljes körű jogosítványt, és mi lenne ennek az anyagi vonzata. Egy példa: a magyar állampolgárság teljes körű jogosítványokkal történő megadása azt is jelentené, hogy nyugdíjat biztosítunk számukra. Az első kérdés, hogy a szomszédos államok, ahonnan áttelepülnek az állampolgárok, vállaljáke – nem egy sajtótájékoztatón elhangzott mondattal – jogi garanciával a nyugdíjak átutalását. A második kérdésem: meg lehete élni Magyarországon például a Kárpátalján átlagosnak tekinthető 45 ezer forinto s havi nyugdíjból? Amennyiben nem, akkor miből tudnánk fedezni a különbséget, hogyan tudnánk ezt a költségvetésből kiegészíteni? Több ezer, esetleg több tízezer nyugdíjas esetében ez komoly többletterhet jelentene a magyar adófizetőknek. Mindezeket egybev etve szeretném hangsúlyozni, hogy sem a kormány, sem a Külügyminisztérium álláspontja nem elutasító. Készek vagyunk szakértői tárgyalásokra, szeretnénk egyértelművé tenni, mit igényelnek a határon túli magyarok. Mi az, amit megengednek, illetve vállalnak a szomszédos országok kormányai, és mi az, ami összhangba hozható az uniós tagságunkkal. De csak ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása után lehet felelősen dönteni. vissza Mádl vidéken, robbantás Szkopjében Népszabadság • 2 003. augusztus 30. • Szerző: Gergely G. András Albán szeparatisták több robbantást hajtottak végre tegnap szkopjei kormányépületek ellen; az első híradások több könnyebb sérülésről beszéltek. A támadás előzménye, hogy a héten letartóztattak több, a szerve zett bűnözésben vezető szerepet betöltő albánt. Első válaszlépésként az albán szeparatisták túszul ejtettek egy albán és egy macedón rendőrt. A rendőrségnek sikerült kiszabadítania a túszokat, végül erre reagáltak – a feltételezések szerint – a robbantásos merényletekkel. A macedóniai hivatalos látogatáson lévő Mádl Ferenc köztársasági elnök felszólalt tegnap a Civilizációk párbeszéde című konferencián az albán határon lévő üdülőhelyen, Ohridban. Az ENSZ és az UNESCO kezdeményezésére rendezett konferencia sorozatban New York, Vilnius, Kiotó és Párizs után most Ohrid ad otthont a tanácskozásnak. A magyar államfő így foglalta össze hozzászólásának lényegét: a XXI. század vagy a dialógus százada lesz, vagy nem lesz XXII. század. viss za Mádl a párbeszéd fontosságáról Népszava 2003. augusztus 30. Magyarország nagyon sokféle módon vesz részt DélkeletEurópának a délszláv háborúk és a macedóniai etnikai konfliktus utáni stabilizálásában, a térségi népek megbékélésének és együttműködé sének támogatásában: a NATO, a visegrádi együttműködés, a Középeurópai Kezdeményezés, a Délkeleteurópai Stabilitási Paktum, a szegedi folyamat keretében, valamint majd az Európai Unió tagjaként - mondta tegnap, háromnapos macedóniai látogatásának zárásak ént Mádl Ferenc. A köztársasági elnök, aki részt vett a "Civilizációk párbeszéde" című ohridi konferencián, hangsúlyozta, ez a dialógus is segíti Macedónia beilleszkedését az európai integrációs szervezetekbe. vissza
