Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-30
Markó Béla, az RMDSZ elnöke lapunknak kifejtette: sokkal erősebb ma ez a közösség, mint 1989ben, sikerült számos területen – így a nyelvhasználat, oktatás területén érvényesíteni a jo gainkat, új intézményeket hoztunk létre; ami a nemzeti önazonosság kérdését illeti, sokkal jobb lehetőségeink vannak, mint eddig bármikor. Viszont szociális és gazdasági szempontból ma is rendkívül törékeny ez a közösség. Ez azt jelenti, hogy a magyarlakta vidékek rosszabb helyzetben vannak az ország többi részéhez képest. Ebből adódóan a jövőképe nem túl rózsás ennek a közösségnek. Az erdélyi politikus elmondta: ma is lehetséges, hogy egyénileg a határon túli magyarok kettős állampolgárrá váljanak. Ezt ma ximálisan támogatja az RMDSZ. A kettős állampolgárság kollektív odaítélésének megközelítése már egy másik kérdés. A magyar kormánynak és az Európai Unió szerveinek kell ellenőriznie, hogy kivitelezhetőe ez a kérdés: nyilván ezeket a többletlehetőségeket m inden határon túli magyar szívesen venné, hiszen a nehéz helyzetükből adódóan jelentős hátrányban vannak. Markó szerint felelőtlenség, hogy bizonyos illúziókba ringatják a határon túli magyarokat. „Ez egy nagyon bonyolult kérdés, és azzal becsapni megint a magyarságot, hogy egyik napról a másikra meg lehet oldani a kettős állampolgárságot, véleményem szerint nem szabad. Azt a megoldást azonban nem támogatjuk, amely felgyorsítja az erdélyi magyarság kitelepülését. Ilyen szempontok alapján vizsgáljuk a kettő s állampolgárság kérdését. Olyan stratégiákat semmiképp nem támogatunk, amelyek által kiürül Erdély. A fiatal nemzedék sorában így is nagyon magas az anyaországba kitelepülők száma. Magyarország ugyanis újra az erdélyi fiatalok álmainak netovábbja” – elemez te az helyzetet a RMDSZ elnöke. Nyitott ajtókat döngetnek – Mi az Ön, illetve pártjának, kormányának a véleménye a kettős állampolgárság kérdéséről? – Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni: az, ami folyik, a nyitott ajtón való dörömböléshez hasonlítható, és nyilvánvalóan politikai hangulatkeltést szolgál, legalábbis, ami a magyarországi ellenzék magatartását illeti. Annál is inkább különös az ő heves követelésük, hiszen négy évig kormányon voltak, és az égvilágon semmit sem tettek az ügy érdekében, sőt töb ben közülük – beleértve a volt miniszterelnököt is – a dolgot azzal intézték el, hogy nem aktuális. Én nem látok semmi olyan új körülményt, ami miatt most indokolt lenne ez a hirtelen fellángoló vita. Azért beszélek nyitott ajtón való dörömbölésről, mert a kettős állampolgárság intézménye létezik. Mindenki, aki megfelel a magyar jogrendben meghatározott feltételeknek, megkaphatja a magyar állampolgárságot, és ezzel kettős állampolgárrá válik. Kivéve azoknak az országoknak az esetét, ahol a kettős állampolgá rságot tiltják – ilyen például Ukrajna – , mert ott a magyar állampolgárság elnyerésével egyidejűleg le kell mondani az ukrán állampolgárságról. A jelenlegi magyar gyakorlat az, hogy a szomszédos országokban vagy másutt élő magyarok, akiknek valamelyik felm enőjük korábban magyar állampolgár volt, gyorsított eljárással, áttelepülésük után egy évvel kaphatják meg a magyar állampolgárságot. Szemben azokkal, akiknél ez a feltétel nem áll fenn, nincs semmilyen kötődésük a magyar nyelvhez, a magyar nemzethez, a ma gyar kultúrához, mert náluk ez az időtartam 78 év is lehet. Megjegyzem: az Orbánkormány aláírta azt az egyezményt, amely állampolgárság megadásánál kifejezetten tiltja a nemzetietnikai hovatartozás szerinti megkülönböztetést, vagyis a jelenlegi magyar g yakorlat ezzel ellentétes. Ezt már az Európai Tanács több alkalommal szóvá is tette. Ezt a helyzetet az Orbánkormány idézte elő az aláírással. Azok a nyugateurópai országok, amelyeknek a gyakorlata egy kedvezményes letelepedést és állampolgárságszerzést tesz lehetővé etnikai alapon – mint például Spanyolország vagy korábban Németország – , azok ennek az egyezménynek nem részesei. A magyar jogrendnek megfelelő gyakorlat és a nemzetközi gyakorlat is az állampolgárság megszerzését letelepedéshez köti, és egy éni kérelem, majd egyéni elbírálás után adja meg. Kovács László – Tehát az adott országban le kell telepedni, majd be kell illeszkedni abba a társadalomba? – Nincs arra lehetőség, hogy valaki úgymond levelező úton szerezzen állampolgárságot, vagy akár tö bb millióan egyszerre kapják meg. A határon túli magyarok az állampolgárságot nyilatkozatuk alapján, áttelepedés nélkül képzelik el, ami ellentétes a magyar joggyakorlattal. Az sem egyértelmű, hogy az állampolgárságot milyen jogokkal szeretnék megkapni a h atáron túli magyarok. Vannak olyan nyilatkozatok, amelyek teljes körű állampolgárságot igényelnek. A jogrendünk nem is ismer másmilyen állampolgárságot, csak a teljes körűt. Mások azt hangsúlyozzák, hogy csak egy útlevelet igényelnek, amellyel szabadon uta zhatnának magyar állampolgárként az EU tagállamaiban. Ez nem érintené a
