Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-27
Öt vajdasági magyar párt és mozgalom közös levélben fordult Mádl Ferenchez Arra kérik a köztársasági elnököt, segítse elő egy olyan döntés meghozat alát, melynek eredményeképpen a vajdasági magyarok közül mindazok, akik igénylik, letelepedési engedély és áttelepülés nélkül megkaphassák a magyar állampolgárságot. A köztársasági elnök a lehetőségek megvizsgálása érdekében konzultációt kezdett neves, a n emzetközi és az európai jogot, valamint az alkotmányjogot kiválóan ismerő jogtudósokkal. Az elnöki hivatal jogászainak jelenlétében Herczegh Géza, a hágai Nemzetközi Bíróság volt bírája, Zlinszky János volt alkotmánybíró, Király Miklós, az ELTE nemzetközi magánjogi és európai gazdasági jogi tanszékének vezetője, valamint Martonyi János volt külügyminiszter vázolták azokat a kérdéseket, amelyek alapos feltárása szükséges a megalapozott döntéshez. Hasonló levelet küldött Mádlnak a Horvátországi Magyar Demok rata Közösség is. vissza Medgyessy gratulál Borossnak Népszabadság • 2003. augusztus 27. Medgyessy Péter miniszterelnök kedden levélben gratulált Boross Péternek, aki ma ünnepli 75. születésnapját. „Tisztelt Miniszterelnö k Úr! Kérem, fogadja szívből jövő szerencsekívánataimat hetvenötödik születésnapja alkalmából! Az Ön életpályája példa lehet minden nemzetben és haladásban gondolkodó ifjú vagy gyakorló politikus számára. Az Ön közéleti szerepvállalása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a rendszerváltozás után folytatódhassék hazánkban a magyar politikai kultúra egyik legértékesebb hagyománya, a mérsékelt konzervatív politizálás. Az Antallkormány belügyminisztereként Ön részese volt a demokratikus jogállami intézményrendszer kiépítésének. Miniszterelnöksége idején – Antall József, a harmadik köztársaság első szabadon választott miniszterelnökének szellemében – tovább vezette fiatal köztársaságunkat azon az úton, amely a sikeres, boldog és gyarapodó Magyarországhoz vezet. Örök re beírta magát a történelemkönyvekbe azzal, hogy miniszterelnökként kérte tagfelvételünket az Európai Unióba. Örömmel tölt el, hogy a mai napig aktív szereplője maradt politikai életünknek. Higgadt hangvételével, konszenzuskeresésével, a politikai oldala k közötti értelmes és érdemi párbeszéd fenntartásával megmutatja megosztott közéletünkben, hogyan lehet, és hogyan kell európai módon politizálni. Ön felismerte – és e felismerést politikai hitvallása alapjává tette – , hogy nemzetünk csak akkor lehet siker es az európai népek versenyében, ha az alapkérdésekben nemzeti közmegegyezés alakul ki. Elismerésre méltónak tartom azt a több mint egy évtizedes munkát, amellyel a mai napig segíti 1956 örökségének ápolását. Őszintén remélem, hogy abban a hatalmas munkában, amelyet az 1956os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójának méltó, nemzet i egységben történő megünnepléséért végzünk, számíthatunk az Ön pótolhatatlan segítségére, támogatására is. Életpályájához további sikereket, eredményeket és jó egészséget kívánok!” vissza Srebrenica: ki volt a felelős? Néps zabadság • 2003. augusztus 27. Szerzők: Tálas Péter 1 és Valki László 2 Két jó barátunk, Bojtár B. Endre és Andor László eltérő nézeteket fogalmazott meg e lap hasábjain arról, hogy ki volt a felelős a srebrenicai tömeggyilkosságért és általában a délszláv háború elhúzódásáért (Bojtár B. Endre: Srebrenica nyolc év után, július 26.; Andor László: A közelmúlt megerőszakolása, augusztus 7.). Nagyon leegyszerűsítve, Bojtár a nyugateurópai államokat marasztalja el tétovázó, ellentmondásos 1 politológus 2 ne mzetközi jogász
