Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-22
7 Markó közölte: az aradi szobor felállításának kérdését a szövetség felveti a jövő héten, amikor a kormánypárttal együtt elemzik majd az idei kormánytámogatási megállapodás előírásai valóra váltásának stádiumát. Leszögezte: az RMDSZ elvárja, hogy a Szociáldemokrata Párt (SZDP) tartsa magát az egyezséghez. A szövetségi elnök szerint a jövő heti találkozón a módosított helyi közigazgatási törvény előírásai alapján szorgalmazzák majd a pályaudvarok és állomások magyar feliratozását azokon a településeken, ahol a magyarok 20 százaléknál nagyobb arányban élnek. Markó Béla elismerte, hogy az anyanyel vi felsőoktatás terén lemaradások tapasztalhatók az RMDSZ – SZDP egyezségéhez képest. Az oktatási tárca ugyanis még mindig nem rögzítette a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar diákok számára fenntartott helyek számát, s nem hozta létre a kolozsvári Babes – Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) az önálló magyar karokat. Hangsúlyozta: az RMDSZ őszi törvényhozási prioritásai az alkotmány módosítása, a költségvetési törvény kidolgozása és a választási jogszabály módosítása. A szövetség továbbra is ragaszkodik az egységes nemzetállami meghatározás törléséhez az alaptörvényből, és követeli, hogy a nemzeti kisebbségek státusát az alkotmány rögzítse. Javasolják, hogy a személyi jövedelemadó meghatározott százalékát a polgárok fordíthassák al apítványok és egyházak támogatására, s azt is, hogy a polgármesterek személyéről a jövőben egyfordulós választásokon döntsenek. A BBTEn létrehozandó két magyar kar ellen főképpen az ellenzékben lévő Demokrata Párt kardoskodik. Annak ellenére, hogy a szak miniszter kijelentette: a többletköltséget a tárca magára vállalja. A demokraták azonban úgy vélik, a két önálló magyar kar tulajdonképpen az önálló állami magyar egyetem létrehozásának első lépését képezi. vissza Szabade sz abadelvűnek lenni a Kárpátok alatt? NSZ • 2003. augusztus 22. A Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarok megnyilvánulásaiban a nemzeti elkötelezettség hangsúlyozása gyakran társul a liberális nézetek elutasításával. Nem feltétlenül Duray Miklós, Tőkés László vagy Kovács Miklós megszólalásaira gondolok, és nem is a mértékadó kisebbségi politikusok higgadt szavaira, akik igyekeznek elkerülni, hogy akár a jobb, akár a baloldalnak túlságosan elkötelezzék magukat. Inkább a „kisemberekre”, akik a hír- és riportműsorokban bukkannak fel egyegy mondat erejéig, vagy a helyi sajtóban mondanak véleményt. Ha ehhez a személyes beszélgetések tapasztalatát is hozzáteszem (és erre Kárpátalján élve bőven módom nyílik – de gyakran találkozom, illetve sűrűn levelez ek más régióbeliekkel is), akkor mármár egyértelműen kimondhatom: ha a határon túli magyaroknak szavazati joguk lett volna a 2002es magyarországi választásokon, akkor az igen szoros verseny alighanem másként dőlt volna el. (A jobboldal képviselő is tud ják, hogy Erdélyben vagy Kárpátalján népszerűbbek, mint odahaza. Erre bőven rájátszottak a választások idején, s prominens képviselőik gyakori határon túli látogatásaiból, szerepléseiből csakúgy, mint a kedvezménytörvény és újabban a kettős állampolgárság ügyében keltett hűhóból kitűnik, hogy most is bazíroznak erre.) Eltűnődtem, mi állhat ennek a jelenségnek a hátterében. Egyik oka nyilván az lehet, hogy a magyar jobboldal önmagát nemzetinek és polgárinak nevezve mindkét fogalmat kisajátította, és szembe állította a szocialistával és a liberálissal. És ez a szembeállítás nem egyszerűen különbözőséget jelentett, hanem antinómiát. Azt, hogy ezek a fogalmak kizárják egymást. Sőt. A jobboldal által elterjesztett szóhasználatban, ami liberális, nemcsak különböz ik a nemzetitől, nemcsak kizárja a nemzetit, hanem egyszerűen nemzetellenes. A magyarországi lakosság ezt a beállítást, talán azért, mert számára magyarsága természetes, kevésbé fogadta el, mint a határon túli magyarság, amelynek ez legfájóbb pontját érint i. Kisebbségi helyzetben a nemzeti lét ingatag formáció, és bármi, ami veszélyeztetni látszik: elutasítandó akár annak tüzetes vizsgálata nélkül, hogy a veszély tényleges vagy csak látszólagos.
