Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-21
10 szlovákiai akkreditációs bizottság még mindig nem hozott érvényes döntést. Továbbra sincs egyetértés a koalíciós partnerek között az abortusztörvény módosításának ügyében. Lapunk megkeresésére Robert Fico a keddi koalíciós kiegyezés kapcsán tegnap kifejtette: – Nem lepett meg a kormánypártok kibékülése. Ugyanis sok zsákmány ígérkezik még a rövidesen folytatódó privatizációban, elsősorban a szlovákiai villamos erőművek és a gázipar teljes mértékű magánosításában. Ezért a látszat ellenére senki sem akar idő előtt távozni a koalícióból – hangsúlyozta a hónapok óta legnépszerűbb szlovák politikus. vissza Magyar állam - euró pai állam: mennyit ér a szuverenitás? Az istváni államalapítás és Magyarország jövő májusi uniós csatlakozása között több közéleti személyiség vont párhuzamot beszédében a tegnapi nemzeti ünnepen. A szónoklatok központi eleme kézenfekvően a nemzeti sz uverenitás kérdése volt, amely a felszólalók egy része szerint a felzárkózás áldozatául esik. Első királyunk ezerhárom évvel ezelőtt egy mûködő, országok felett álló egységhez, a keresztény Európához csatlakozott, amelynek szimbolikus mai megfelelője az Európai Unió. Uralkodása, cselekedetei elsősorban amiatt példaértékûek, mert egyszerre sikerült érvényesítenie a nemzeti önállóság és a Nyugathoz tartozás elveit, a szónokok egy része szerint azonban kérdéses, hogy hazánknak ez most, egy évezreddel késő bb is hasonlóan sikerülhete. A kétkedők többsége az alig több mint tíz éve visszaszerzett állami önállóság egy részének feladását tartja aggályosnak, a számos előnyt, felzárkózást ígérő csatlakozás az egyik ára ugyanis vitathatatlanul ez. A nemzeti önren delkezés fontos területeiről ráadásul most külső kényszer nélkül, önszántából mond le az ország, pudingpróbaalapra helyezvén a változás következményeit. Ágh Attila politológus értelmetlennek nevezte az államalapítás és a csatlakozás összemosását, vélemény e szerint a maihoz hasonló szuverenitásfogalom az ezer évvel ezelőtti államalapításkor ugyanis nem létezett. Szent István és korabeli vezetőtársai már csak a pápa befolyása miatt sem voltak szuverénnek mondhatók. Az államoknak csak egyfajta sajátos önállós ágtudata volt, ami annyit tett, hogy a belső rendszert, stabilitást befolyásoktól mentesen, külső behatások nélkül tartották fenn. A szuverenitás fogalma igazából a harmincéves háborút lezáró vesztfáliai béke után alakult ki Európában, az akkori és mostani nagyhatalmakhoz hasonló önrendelkezéssel azonban a politológus véleménye szerint hazánk abban az időben, de később sem igen rendelkezett. Az ünnepi szónokok így lényegében egy olyan szuverenitásfogalommal operálnak, amely nem vagy csak nagyon rövid ideig létezett a (magyar) valóságban. A politológus szerint érthető, hogy az évszázados történelmi megbántódás okán az emberek drámai szuverenitásvesztésként élik meg a csatlakozást, noha a tagállamok felvételük után hangsúlyozottan nem átruházzák, hanem megosz tják önállóságukat. A befolyásolás lehetősége ezután is megmarad, miután Brüsszel nem egy elszakadt hatalmi centrumként, hanem közös döntéshozói fórumként mûködik. Ágh Attila nem tagadja, lesznek olyan szituációk, amelyek korlátozásokkal, adott esetben hát ránnyal járnak hazánkra nézve, a közös piaccal kitáguló gazdasági lehetőségek, illetve az a pozitív kényszerpálya, amely törvényszerûvé teszi a felzárkózást, szerinte azonban összességében jóval több haszonnal, mint veszteséggel jár majd az országnak. Löv étei István alkotmányjogász szintén úgy véli, hogy a szuverenitás megosztásával az állam alkotmányos rendszere nem szenved csorbát. Magyarország marad, nemzeti és közjogi hagyományainkat nem fenyegeti veszély, a nacionalista értelemben vett korábbi önrende lkezésnek azonban vége. A csatlakozásnak a szuverenitáson esett csorbánál fontosabb hozadéka az alkotmányjogász szerint, hogy a brüsszeli normák a hazai jog felett állnak majd, az alkotmány kivételével az EU jogi normái lesznek meghatározók. A jogszabálya lkotás egy részét értelemszerûen átadjuk az uniónak, amely az állami főhatalmi területek közül kisebb vagy nagyobb mértékben mindegyikbe beleszól ezután, bizonyos hatásköröket pedig közösen gyakorolnak a tagállamok. Nagyobb brüsszeli befolyásra kell számít ani a csatlakozás után a szabadságjogok, a versenypolitika és a gazdaság főbb területein, míg a szociálisszociálpolitikai területek, a polgárjog és családjog, az egészségügy, az oktatás terén több nemzeti beleszólás megengedett. A tévhittel
