Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-21
11 ellentétben ne m veszik ki nemzeti kompetenciakörből az adók, az árak és bérek ügyét, a pénzügyek is csak a monetáris unióhoz való csatlakozás után kerülnek megosztott fennhatóság alá. A kül- és a biztonságpolitika kérdéseire - jelenlegi szabályozás híján - a jövőben elk észülő uniós alkotmány ad majd választ, de ez a dokumentum rögzíti majd véglegesen azt is, hogy melyek azok a hatáskörök, amelyeket a tagállamok közösen ellenőriznek. Az uniós intézményekre átruházott területeken hozott jogszabályok elsőbbséget élveznek a nemzetiekkel szemben, sőt a nemzeti parlamentek ezekben az ügyekben nem is hozhatnak önálló törvényeket. A többi kérdésben azonban részlegesen bár, de megmarad a nemzeti szuverenitás. Kende Tamás nemzetközi jogász kérdésünkre hangsúlyozta: a nemzeti önáll óság részleges megnyirbálásával szemben Magyarország számos olyan jogkörhöz jut majd a csatlakozás után, amellyel korábban nem rendelkezett. A szakértő szerint be kell kapcsolódnunk majd a külpolitikai, világpolitikai véleményalkotásba, beleszólásunk lehet számos uniós, de hazánkat is érintő jogalkotási folyamatba, ami összességében az ország politikai súlyának növekedéséhez vezet hosszú távon. Bár jövő májusi felvételünk közvetlenül nem követeli meg, az uniós jogok alkalmazásához legalább 3 ponton alkotmá nyt, illetve számos kapcsolódó törvényt - köztük az alkotmánybírósági, a jogalkotási törvényt és a nemzetközi szerződésekre vonatkozó rendeletet - kell módosítani. Tavaly decemberben a parlamenti pártok egyszer már módosították az alaptörvényt, az uniós al kotmánymódosítás úgynevezett csatlakozási klauzulájában a hangsúly azonban főként a népszavazás időpontjára helyeződött ahelyett, hogy a tartalmi változásokat, a szuverenitás átengedésének részleteit rögzítette volna. Továbbra is bizonytalan ezért, hogy me ly állami kompetenciák kerülnek át közös irányítás alá, de nem került be az alkotmányba az uniós jognak a magyar jogban elfoglalandó helyét rendező cikkely sem. Megválaszolatlanul hagyta a módosítás azt a fontos kérdést is, hogy a nemzeti parlamentnek mily en súlya legyen a kormány uniós politikájának ellenőrzésében. A döntést ezekben a kérdésekben mind elhalasztották, a Fidesz kezdeményezésére csupán anynyit rögzítettek, hogy egy egyszerû minősített többségû törvénnyel a későbbiekben elfogadják azt. A legf ontosabb elmaradt alkotmány- és törvénymódosításokra, valamint a házszabály módosítására év végéig sor kerülhet, a parlamenti pártok heteken belül megkezdik az ezzel kapcsolatos egyeztetést. A leghangsúlyosabb kérdésekben: a nemzeti parlament szerepének al kotmányban rögzítendő erősítésében, ellenőrzési jogkörének bővítésében az ellenzéki és a kormánypártok kivételesen egyetértenek. vissza Interjú − Helen Morris kisebbségkutató HVG: Az Európai Parlament néhány képviselője, egyes civil szervezetek és tudományos kutatók mostanában vészharangot kongatnak, azt állítva, hogy az EUba való belépést követően az új tagországokban nem javul majd tovább a nemzetietnikai kisebbségek helyzete, sőt még romolhat is. Mi az oka ezeknek az aggodalmaknak? H. M.: A kisebbségek védelme nem jogi, hanem politikai követelményként szerepelt a csatlakozási tárgyalásokon, az úgynevezett koppenhágai kritériumok között. Az utóbbiakat az 1997es amszterdami kormányközi konferencián jogilag is beépített ék ugyan az uniós alapszerződésbe, a kisebbségvédelmi feltételt azonban kihagyták. Jogi alap híján ezért a csatlakozó országok taggá válása után az Európai Bizottság nem lesz képes ezen a téren ugyanolyan nyomást gyakorolni rájuk, mint előtte. HVG: Pedig az alapszerződés egyik szakasza kimondja, hogy az EU fellép a nemi, faji, etnikai, vallási alapú, valamint a rokkantság, a kor vagy a szexuális irányultság miatti hátrányos megkülönböztetés ellen. H. M.: Csakhogy ez nem fedi teljesen azt, amit sokan kiseb bségvédelmen értenek. Az alapszerződésben rögzített diszkriminációs tilalmat két egészen új uniós direktíva váltja "aprópénzre". Ezek egyikét, a faji és etnikai alapon való megkülönböztetést tiltó és szankcionáló irányelvet idén július 19éig kellett a tag országoknak átültetniük saját jogrendjükbe. Sajnos többségük nem tartotta be a határidőt. A másik direktívát - a vallási, rokkantsági, kor és nemi irányultság alapú megkülönböztetés tilalmáról szólót - decembertől kell mindenütt alkalmazni. Természetesen m indkét jogszabály az új tagországokra is kötelező, betartásukat az Európai Bizottság és az Európai Parlament fogja ellenőrizni. Ezek a jogszabályok azonban
