Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-09
11 teszi könnyebbé a határon túli magyarok élet ét. A Külügyminisztérium szerint a kedvezménytörvény akkor alkalmazható, ha Európának, a szomszédos országok kormányainak és a határon túli magyaroknak nincsenek fenntartásai a jogszabállyal szemben - márpedig a magyar kabinet eddig biztató visszajelzéseke t kapott. "A törvénymódosítás azt célozza, hogy mindenhol a helyi sajátosságoknak leginkább megfelelő módon kaphassák meg az oktatásinevelési támogatásokat. vissza Denaturált státustörvény Kapu 2003.0607. Szerző: Csapó Endr e (Ausztrália) A címben általában húzódozunk az idegen eredetű szavaktól, de gyakran előfordul, hogy valamely idegen szónak a magyar szótári megfelelője nem fejezi ki kellőképpen a tartalmat. Ez nem a magyar nyelv kifejezőképességének a hiánya, hiszen ez en a téren a magyar nyelv verhetetlen. A baj ott van, amikor egy új fogalommal annak más nyelven már használatos megjelölésével ismerkedtünk meg, és a fogalom megtalált vagy megalkotott magyar megfelelője valami okból elveszíti a versenyt. Vannak könnyebbe n, vannak nehezebben beilleszkedő szavak, és a magyar nyelv sajátossága, hogy nagyon is válogatós az elfogadásban, ha teheti át is alakítja a jövevényszavakat. Ez a kis nyelvtani kitérő mentegetőzés a címben használt két idegen eredetű szó alkalmazása mia tt. Erős érveim vannak. A denaturált szó a denaturált szesszel vált ismertté. A címben alkalmazva a szó a státustörvény alkalmatlanná tételét, természetességének gonosz megrontását, lényegétől való megfosztását, kilúgozását kívánja kifejezni. A státustörvé ny szóval már megjelenésekor sem voltunk megelégedve. Nem formálunk jogot az eredetiségre, de lehet, hogy mi kezdtük kedvezménytörvénynek nevezni, ami annyira természetes elnevezés volt, hogy ugyanakkor Magyarországon is megtermett és elterjedt. Ennek örül tünk, és csak most döbbenünk rá, hogy kár lenne, ha a státus elnevezés elmaradna. Ez az állítás kissé bővebb magyarázatot kíván. Az Országgyűlés által egyszer már elfogadott státustörvényt külföldről támadás érte. A történeti megismétlődésben (déjŕ vu) jel entkező "kisantantos" kifogásokat Brüsszelből "nagyantantos" utasítások követték, és a minden külirányból jelentkező nyomástól megszeppenő magyar kormány, helyt adva minden pimasz és ostoba kifogásnak, megindította a már meghozott törvény "denaturálását". Ennek folyamatában ki kell venni a törvény szövegéből azt a három szóból álló fogalmat, amely izgalmakat okozott szomszédságunkban és Európaegyesítő körökben egyaránt: egységes magyar nemzet. Itt jön közbe a státus szó alkalmasabb mivolta. Kedvezményt adh atunk bárkinek, de akinek státusa van, az már jogviszony. A státus államot is jelent, ami álladalom értelmezésében nem torpan meg az egészen jelenkori államhatárokon. Mindenképpen egy összetartozó közösséget (the relative rank or social position of an indi vidual or group), a közösséghez való tartozás kinyilvánítását fejezi ki. Ne bántsuk, ez kifejezi kötődésünket, a nemzetben való gondolkodást és azt az eszmeiséget, amit követtek azok, akik belefogalmazták a törvénybe az "egységes magyar nemzet" kifejezést. A magyar politikai élet kétarcúságát tükrözi a státustörvény körüli pártközi és nemzetközi vita. A rendszerváltozás óta kezdetben társadalmi nyomásra, majd annak engedve kormányprogramokban és végül törvénykezésben is a megvalósulás útjára lépett az elsza kított magyarság intézményes támogatása, ami a 45 éves kommunista uralom alatt nem volt lehetséges. Ez a lassan kialakuló támogatás két súlyos megtorpanást szenvedett: visszaesett mindkét alkalommal, amikor a Horn, illetve Medgyessyféle kommunista pártko rmányzat hatalomra került. Az Orbánkormány támogatási politikája túllépett a szegény rokonnak odacsúsztatott pénzadományokon, amikor kidolgozta és érvényesítette az önszerveződés támogatását. Nem közvetlenül kifizetett pénzösszegekkel támogatták a határo n túli magyarságot, hanem közösségeik önszerveződésének fejlesztéséhez járultak hozzá jelentős mértékben. Ezt rendszeresítette volna a státustörvény, aminek eredeti célja – egy összeállítás megfogalmazásában – "a kisebbségi léthelyzetben élő magyarok kedve zményezése és segítése volt a magyar állam részéről, magyar kultúrájuk és magyar nyelven folyó oktatásuk támogatásán
