Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-09
12 keresztül. Ezt a célt az Európa Tanács Velencei Bizottságának nagy tekintélyű jogászai azért ítélték legitimnek, mert ily módon csökkenthet ő az a hátrány, melyet a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek a többségi nemzetek tagjaival szemben elszenvednek, és ily módon állítható helyre a valódi egyenlőség kisebbséghez és többséghez tartozó személyek között. Ugyancsak az egyenlőség megteremtésér e irányuló törekvésből fakad, hogy az Európai Unió közösségi jogának hátrányos megkülönböztetést tiltó rendelkezései sem tiltják, hogy a ‘positive action’ keretében az egyes tagállamok olyan különleges intézkedéseket tegyenek, amelyek megelőzik vagy kompen zálják az etnikai származáshoz kötődő hátrányokat." Az Orbánkormány nagy körültekintéssel készítette elő a törvényt, és az itt hivatkozott Velencei Bizottság ajánlásait is figyelembe vette, nehogy később megtámadhassák nemzetközi vonalon. Megtámadták, még hozzá Brüsszelből, azt is kijelentve, hogy az Európa Tanács Velencei Bizottsága nem illetékes fórum, csak tanácsadó szerepe lehet, amit Brüsszel felülvizsgál. Az igazság azonban az, hogy valójában nem is lenne semmi közük ahhoz, hogy Magyarország kinek ad támogatást, és azt milyen érzelmi megfogalmazással teszi. Kisebbségi ügyekben nincs kialakult politikája az Európai Uniónak, mindez csak hatáskörükkel visszaélő, fontoskodó tisztségviselők rögtönzése volt részéről. A fordulat akkor következett be, amikor m últ évben ismét liberálbolsevista kormány került hatalomra Magyarországon. Az eredeti státustörvényt a magyar Országgyűlés majdnem egyöntetűen megszavazta, az MSZP is, csak az SZDSZ szavazott ellene. Soha annyi támogatás nem érkezett Erdélybe, mint a pol gári kormány idején, így a Sapientia Egyetem, a televízió Határok Nélkül programja, a magyar szervezetek, iskolák, nemzeti intézmények, egyházak részesültek, ha nem is bőséges, de élhető támogatásban. Keresztes Lajos írja a Magyar Nemzetben: "Nehéz vitatk ozni azokkal, akik úgy vélik, a státustörvény 2002. április 21én, a szocialisták és a szabad demokraták hajszálnyi győzelmével halt meg. Ezt vetítette előre Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök másnapi lelkendező nyilatkozata, amelyben gyakorlatilag a törvény temetése feletti örömének adott hangot. A csak a trianoni Magyarország kereteiben gondolkodni képes hazai baloldal szerint a kedvezménytörvény kezdettől fogva pusztán az Orbánkormány kampányfogása volt. A határon túli magyarokban csak tehertételt látó törpepárt nyíltan opponált, míg a magukra nemzeti színt ölteni készülő szocialisták a jogszabály európai ellehetetlenítésében bíztak. Az MSZP nyílt szembefordulás helyett kitartásra biztatta Pozsonyt, amikor a velencei bizottság jelentése következtébe n Brüsszel, továbbá a december 22i magyar – román egyetértési nyilatkozat nyomán Bukarest ellenállása is eloszlóban volt. Ekkor erősítették meg a habozó Dzurindakormány ellenállását a Köztársaság téren [az MSZP Pártházban] azzal az ígérettel, hogy hatalomr a kerülésük esetén hajlandók lesznek a törvényt gyakorlatilag felszámolni." Amikor tavaly a baloldaliak hatalomra kerültek, az SZDSZ, számarányát sokszorosan meghaladó befolyásával, amit csak lehetett, visszaterelt a régi pártállami gyakorlatra. Azonnal a státustörvény ellen fordult, és az MSZP – noha korábban megszavazta – csatlakozott a kifogásokhoz. A kormány felfüggesztette a határon túl élő magyarok számára a kedvezmények folyósítását, a 2002ben elbírált pályázatok végrehajtása elakadt, 2003ra pedig az oktatásinevelési pályázatokat még ki sem írták. Mindez világos jelzés volt a román és a szlovák kormánynak, hogy visszatértek a régi elvtársi idők, amikor a budapesti kormány mindent odaadott a jószomszédi elismerésért. A románok hirtelen felfedezték a hibákat, noha szinte már elfogadták a kialakult helyzetet, nosza talpra ugrott a pozsonyi politika is, kijelentve, hogy semmiféle státustörvényt nem fogad el, mert az sérti a szlovák állam szuverenitását. Mit tesz ilyenkor a magyar kormány? Elvtelen alk uba kezd, és az elvtársi média beindítja a Fideszellenes kampányt: Az "előbbi" kormány elrontotta a szomszédi viszonyt, túlzott nacionalizmusával feszültséget okozott stb. Megindult a román és szlovák sajtó támadása a státustörvény ellen, amiről megállapí tották, hogy nem felel meg az európai normáknak. Kisantanti hevességgel tombolt a magyarellenesség, amivel
