Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-31
14 A nem tárgyaló fél - EUbővítés magyar beavatkozással? HVG 2003. július 31. Szerző: Kocsis Györgyi Az EU olasz elnökségének egyelőre fogalma sincs, hogyan tegyen eleget annak a Juhász Endre integrációs miniszter által a múlt héten bejelentett igénynek, hogy Magyarország be akar kapcsolódni a Romániával folyó csatlakozási tárgyal ásokba. A kérés teljesítésének jogi akadálya is van. Az Európai Unió jövő május 1jei bővítése sok szempontból kivételes fejleménye a szervezet történetének, s e különlegességek egyike a tagjelöltek szokatlanul hosszúra nyúló megfigyelői státusa. A csatla kozási tárgyalások tavalyi lezárásától 16 hónap telik el, mire Magyarország és a vele együtt belépő kilenc új tag maradéktalanul érvényesítheti jogait az EU döntéshozatali mechanizmusában. Nyilván az elhúzódó átmeneti állapottal járó frusztráció is tükröző dött Juhász Endre Európaügyi miniszter némi diplomáciai vihart kavart múlt heti panaszaiban. A miniszter ugyanis az EU Általános Ügyek Tanácsának nyilvános ülésén szóvá tette, hogy a csatlakozási szerződést idén áprilisban aláírt leendő tagok véleményét a többiek meghallgatják ugyan a folyó közösségi jogszabályalkotás során, de álláspontjuk nem tükröződik a végeredményben, a még kívül lévő két tagjelölttel zajló csatlakozási tárgyalásokból pedig kifejezetten kirekesztik őket, holott ez ütközik például a Ro mániával szomszédos Magyarország érdekeivel. "Szaván akarom fogni az olasz elnökséget" - indokolta ingerültségét a HVGnek Juhász Endre, idézve az EU legfőbb döntéshozó szervében, a Tanácsban a soros elnökséget júliusban átvett olasz kormány programját, a mely szerint az elnökség "biztosítja az új tagállamok teljes bevonását a Tanács munkájába". A csatlakozási szerződés aláírása és a belépés közötti időszakban a leendő új tagok még csak "aktív megfigyelői státust" élveznek, aminek keretében - bizonyos korlá tozásokkal - részt vehetnek az unió döntéshozó testületeiben, felszólalhatnak, de még nem szavazhatnak. A csatlakozási szerződés ugyanakkor lehetővé teszi, hogy ha az EU az átmeneti idő alatt olyan új jogszabályt hoz, amely egy tagjelölt érdekét jelentősen veszélyezteti, az utóbbi úgynevezett interim eljárás keretében a 15ök elé terjessze problémáját. "Szerencsésebb lenne, ha rögtön, a jogszabályról való megállapodáskor építenék be a mi kifogásainkat, és nem kényszerítenének arra, hogy utólag, interim eljá rásban alkudozzunk" - fogalmazott Juhász, aki valójában attól tart, a jelenlegi tagállamok praktikájával áll szemben, amelyek így próbálják felmorzsolni a "kekeckedő", a döntéshozatalt esetleg lassító tagjelölt elszántságát. A tagországok állandó brüsszel i nagyköveti bizottságában - amelynek kulcsszerepe van a tanácsi mechanizmusban - nyilván szokatlan még a tíz újonc jelenléte. Elemzők azonban rámutatnak: ha egy problémán többen is osztoznak, azt nehéz lesöpörni az asztalról. "Az uniós döntéshozatal kolle ktív dolog: a mi bajainkat sem veszik mindig figyelembe" - tárta szét a kezét a HVG kérdésére Nikosz Vlahalisz, az elnökséget ez év első felében betöltött Görögország brüsszeli állandó képviseletének szóvivője. A görög diplomata tagadta, hogy a tagjelöltek mondanivalója az ő idejükben süket fülekre talált volna, s ellenpéldaként a közösségi agrárreformról szóló júniusi döntést hozta fel. Ennek előkészítésekor a kompromisszum kikovácsolásán ügyködő görög elnökség nem csupán a mai tagországok szakértőivel ült össze a különlegesen fontos ügyek előkészítésekor szokásos bizalmas, kétoldalú megbeszélésekre - uniós zsargonban: "gyóntatásra" , hanem a tagjelöltekéivel is. Juhász méltatlankodását a többi tagjelölt sem nagyon osztotta. Danuta Hübner lengyel Európaü gyi miniszter utóbb úgy kommentálta a magyar kifogásokat, hogy a maga részéről nem érzékel a tagállamok részéről hátsó szándékot, egyébként is - vélekedett - az ilyen nézeteltéréseket hatékonyabban lehet a színfalak mögött elsimítani, mint nyilvánosan. Ké tségtelen ugyanakkor, hogy a feltűnést keltő magyar felszólalás hazai "kommunikációs értéke" sem megvetendő, különösen a kedvezménytörvényről kötött magyarromán megállapodás után. A magyar kormánynak a román és bolgár csatlakozási tárgyalásokat érintő köv etelése azonban az előbbinél is érzékenyebb politikai és jogi pontokat érint, s azonnal rendkívül heves tiltakozást váltott ki Bukarestben. Ezért is, hogy Brüsszelben némelyek megkockáztatják, Franco Frattini olasz külügyminiszter nem volt feltétlenül tisz tában szavai súlyával, amikor gondolkodás nélkül a magyar miniszter igényének teljesítését
