Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-31
15 helyezte kilátásba. "Különös - fejtegette a HVG kérdésére Juhász Endre , hogy felszólalhatok azon a tanácsi ülésen, ahol az EU és az Egyesült Államok viszonyáról va gy a Kongóba küldendő uniós békefenntartókról tárgyalunk, viszont a magyarok nem lehetnek jelen akkor, amikor a tagállamok Románia belépési feltételeit beszélik meg, sőt ezekről csak informális módokon szerzünk tudomást." A csatlakozási tárgyalásokat Magy arország után két évvel, 2000ben megkezdett Bulgária és Románia a harminc tárgyalási fejezetből eddig 25öt, illetve 19et zárt le. Számos, a magyarromán gazdasági kapcsolatok szempontjából fontos fejezet, mint például a munkaerő szabad áramlása, a körny ezetvédelem, a közlekedés, a mezőgazdaság, valamint a bel- és igazságügyi együttműködés azonban Románia esetében még nyitva áll. A bukaresti kormány ez év végéig hat további fejezet végére szeretne pontot tenni, míg az olasz elnökség programjában a román é s bolgár csatlakozási tárgyalások jövő év végi befejezését lehetővé tevő ütemterv kidolgozása szerepel. Valószínűleg az elmúlt években nem éppen felhőtlen magyarromán viszony miatti aggodalom is szerepet játszott abban, hogy az április 16án Athénban alá írt csatlakozási szerződés záróokmányába belekerült Az egyetlen Európa című, 25 kormányfő által szentesített együttes nyilatkozat a bővítési folyamat továbbviteléről. Ez a szöveg egyebek között leszögezi, hogy a Bulgáriával és Romániával folytatott csatlak ozási tárgyalásokon "már elért eredmények nem kérdőjelezhetők meg". Ezzel Románia is garanciát kapott, hogy Magyarország teljes jogú tagként nem nyittathatja újra a Bukaresttel már lezárt fejezeteket. Csakhogy addig a leendő új tagok nem kapnak beleszólás i jogot. A megfigyelői státus eljárási rendjét rögzítő tavaly novemberi tanácsi határozat és az erre épülő márciusi szabály szerint ugyanis a tagjelöltek minden belső uniós konzultációban részt vesznek, és minden dokumentumot megkapnak a Tanács titkárságát ól, beleértve a titkos és bizalmas minősítésűeket is. Van néhány kivétel: ilyenek a nem NATOtagországok esetében a katonai szervezetet érintő dokumentumok és tárgyalások, a harmadik országoktól érkező bizalmas iratok - ha nincs felhatalmazás a kiadásukra , valamint a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos dokumentumok és megbeszélések. Utóbbiból következően az Európai Bizottság (EB) nem küldi meg a magyar kormánynak a tagállamok számára készített közös állásponttervezeteket a román és bolgár csatlakozási fejezetek lezárása előtt, magyar diplomata pedig nem lehet jelen, amikor a tagországok képviselői egyeztetik erről nézeteiket, és akkor sem, amikor a 15ök román és bolgár partnereikkel találkoznak. Brüsszeli szakértők ezt a kivételt a csatlakozási tárgy alások speciális jogi, úgynevezett kormányközi természetével indokolják. Bár az uniós külpolitika mindennapi gyakorlatában a különbség elmosódik, formális jogi értelemben nem a Miniszteri Tanács mint uniós intézmény tárgyal a csatlakozási feltételekről Rom ániával - és persze nem is az EB , hanem 15 szuverén ország összehangolt módon egy 16.kal, aminek eredményeként végül módosul az unió alapszerződése, így ebbe nem vonható be egy kívülálló ország. Kongóba viszont például maga a Tanács küld békefenntartóka t, s az alapszerződés attól nem változik. Az eljárásrend a megfigyelő státusú tagjelöltek utólagos informálását mindazonáltal megengedi és az elnökségre bízza, s a görög elnökség - mint mondták - ennek szóbeli tájékoztatás formájában tett eleget. Juhász En dre ezzel szemben azt igényli: a brüsszeli magyar EUmisszió juthasson hozzá a közös állásponttervezetekhez, és fejthesse is ki róluk a véleményét. Mindeközben, hangsúlyozta: "Nem azt követeljük, hogy fizikailag lehessünk jelen az EU és Románia közti tárgy alásokon." A múlt héten nem derült ki, hogy az olasz elnökség az uniós gépezetnek az augusztusi vakációt követő szeptemberi újraindításakor bármilyen gyakorlatias módon tovább kívánjae fejleszteni Frattini külügyminiszter biztató ígéretét. Giorgio Marrapodi, a brüss zeli olasz EUképviselet munkatársa a HVGnek úgy fogalmazott: "A külügyminiszter úr részéről ez politikai kijelentés volt, nem pedig akcióterv." vissza
