Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-30
7 EU: harc a pénzek újrafelosztásáért NSZ • 2003. július 30. • Szerző: Füzes Oszkár Noha a brüsszeli uniós negyed utcái és épületei elnéptelenedtek a nyári szabadság miatt, az „uborkaszezo nban” e ldördültek a következő, 2007 – 2013 közötti költségvetése körüli csaták első lövései. Ez a büdzsé kulcsfontosságú lesz, mert egyfelől a keleti bővítés, másfelől a nyugati befizetők növekvő vonakodása miatt át fogják rendezni az évi százmilliárd eurós közös k asszát. A második legnagyobb kiadási tétel, a térségfe jlesztési alapok 32 milliárdja is kevés lesz. A belépő újak szinte minden régiója jogosult lesz uniós pénzre, kiesik viszont 18 eddigi régió, mert a bővítés miatt lejjebb került a fe j lettségi küszöb. Az utóbbiak persze ragaszkodnak a pénzükhöz. Közben főleg Németország és Hollandia, valamint több brüsszeli szakértő me gkurtítaná, átalakítaná, sőt gyakorlatilag megszüntetné a közös pénzal a pokat. Michel Barnier, az Európai Bizottság régiós biztosa tegnap ma kacsul kiállt az unión belüli anyagi szolidaritás fenntartása mellett. Érvei szerint Görögország, Portugália és Spanyolország e pénzek révén tíz év alatt tíz százalékpontot dolgozott le fejlettségi hátrányából a tizenötök átlagához mérve. Arra is emlékezte tett: a régiós pénzek 2040 százaléka visszaáramlik a német és holland cé gekhez, mert ők nyerik el a pályázat o kon a kivitelezési megbízásokat. A másik, nem kevésbé fontos belharc a német – francia – brit „vezető hármas” körében és körül zajlik. Meglehet, nem is kell az idézőjel: am i kor a három nagy egyetért, akkor a többi tagálla m nem sokat tehet. Most az ipar és a versenypolitika terén határozták el, hogy hármasban mindig egye z tetnek majd, és ennek aligha örülnek az unió közösségi szervei, valamint kisebb tagállamai. Az utóbbiak azt remélik (joggal), hogy a hármak legalább nem mi ndig fognak előre „levajazni” mindent a fontos uniós vitá k ban. vissza Ki támadja Böjte atyát? Magyar – magyar konfliktus alakult ki Déván, a délerdélyi szórványban – anyaországi s egédlettel NSZ • 2003. július 30. • Szerző: Tib ori Szabó Zoltán Az egyik oldalon Böjte Csaba ferences szerzetes áll, aki tíz éve működtet magyar árvaházat és i s kolát a térség elhagyott gyermekei számára, s aki úgy véli, neki kellene létrehoznia a dévai magyar középiskolát, ahol magyar katolikus szell emben nevelhetné a város és a környék fiataljait. Az atya intézményeit az elmúlt hónapokban több állami hivatal ellenőre kereste fel, akik nem találtak mindent rendjén valónak. A mulas ztások pótlására szeptemberig adtak határidőt. A másik oldalon a polgá rosult, viszonylag jó anyagi körülmények között élő dévai és Hunyad megyei m agyarság áll, amely jó képzettséget nyújtó, magyar, de világi iskolában képzelné el gyerm e keinek a nevelését, s ilyen jellegű középiskola létrehozását támogatja. A két oldalt kéze nfekvő politikai okokból az anyaországi ellenzék próbálja összeugratni. Bayer Zsolt a B udapest TV június 11i Sajtóklub című műsorában kijelentette: Böjte Csaba szerzetestől, aki Déván árvah á- zat és kollégiumot működtet, „ettől az embertől akarják ezt most mindmind elvenni”. Bayer szerint „ne msokára ki fog ám derülni papírokkal együtt”, hogy „a Böjte atya elleni támadássorozat mögött nem más áll, mint az RMDSZ: Markó Béla és Verestóy Attila. Ez a szép az egészben.” Bayerék azt terjesztik, hogy a Romániai M agyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a tíz éve műk ö dő dévai magyar ferences iskola megszüntetésére játszik, s ennek érdekében román ellenőröket küldözget a szerzetes nyakára. Elveszett tündérkert Persze a valóság jóval bonyolultabb. Lássuk tehát a tényeket. ▪ Felzárkóztatási program lét e sült a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó emb erek műszakitudomáynos okt atás á nak és ismeretterjszetésének erősít é sére. A nyolcvanmillió eurós projekte kben magyar intézm é nyek is részt vesznek.
