Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-17
A meglepetés erejét to vább fokozta, hogy a kollektív jogok rögzítésétől hagyományosan és elvi alapon idegenkedő francia politikusok álláspontjában is változás következett be, legalábbis Jacques Chirac köztársasági elnök Szalonikiben támogatását helyezte kilátásba a magyar ötlet tel kapcsolatban. Sőt az EUalkotmányról szóló őszi kormányközi konferenciához kapcsolódva előreláthatóan a magyar és a francia fél konzultációt is folytat a kollektív kisebbségi jogok szövegezéséről, s ehhez Medgyessy megnyerte mind a négy parlamenti párt támogatását is, amiben nem a Fidesz és az MDF részvétele a meglepő, hanem a magát a kollektív jogokkal szemben álló liberális eszmék követőjének tekintő SZDSZé. A magyar külügyminiszter rövid számvetést is végzett, milyen támogatásra találhat majd az EU tagországai között a magyar kezdeményezés: e szerint Finnország, Svédország, Belgium támogatására biztosan számítani lehet, s meglepetésre a görögök is igent mondtak a magyar ötletre. Azt pedig a Magyarországról távozó német nagykövet fejtette ki egy inte rjújában, hogy az EUban a kollektív kisebbségi jogokkal kapcsolatban csak a francia álláspont volt igazán kérdéses, és Chirac igenjével a magyar kormány közel került a sikerhez, a német jogrendszertől pedig egyáltalán nem idegen e jogok előtérbe helyezése . A téma előkerült a múlt hét végi MedgyessyNastase találkozón is, ahol a román miniszterelnök teljes egészében elvetette a kollektív jogok ötletét. Úgy néz ki azonban, hogy az európai gondolkodásban váltás következhet be a kisebbségi kérdés kapcsán, his zen június végén az Európa Tanács (ET) olyan dokumentumot fogadott el, amely a kisebbségi autonómiák létrehozását támogatja. A javaslat előkészítője a svájci Andreas Gross ETalelnök volt, s végül a tanács nagy többsége igent mondott az általa négy évig ké szített dokumentumra. A romániai magyarok egyből meg is érezték a lehetőséget: a múlt héten e dokumentumnak a területi autonómiára vonatkozó passzusaira hivatkozva megalakult a Székelyföldi Nemzeti Tanács előkészítését célul kitűző testület. vissza Dupla vagy semmi - Berlini ambíciók az új EUposztokra Figyelő 2003. július 17. Szerző: Wisniewski Anna Már "osztják" az Európai Unió leendő posztjait. Az EUkülügyminiszteri szék esélyese Joschka Fischer, akinek a távozása a zonban átrendezné a berlini erőviszonyokat. Fölöttébb magabiztos hangon válaszolt Joschka Fischer a Bundestag európai ügyek bizottságának minapi ülésén, amikor az ő állítólagos brüsszeli terveit firtatta az egyik kereszténydemokrata képviselő. "Egy jó és egy rossz hírem van az Ön számára, Hintze úr. A jó hír, hogy én maradok a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere, a rossz, hogy emiatt Önök el fogják veszíteni a 2006os választásokat" - cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint állítólag az Euró pai Unióban folytatná politikai pályafutását. A feldobott labdát biztos kézzel leütő Fischer ebből a szópárbajból győztesen került ki, a határozott szavak azonban nem érték el a kellő hatást: a találgatások nem szűntek meg a miniszter brüsszeli karrierjét és a tárca jövőjét illetően. A fokozott érdeklődés persze érthető, hiszen a külügyminiszteri poszt mellett a Zöldek pártelnöki székében is ott ülő Fischer jelenleg Németország legnépszerűbb politikusa, akinek esetleges távozása dominóhatást váltana ki, mi több a szociáldemokratazöld kormánykoalíció berkeiben is jelentős átrendeződést indítana el. Schröder és Fischer. Melyik széket választja? Az új posztokról nem véletlenül most indult meg a találgatás. Végéhez közelít az egy évvel ezelőtt a tagállamok és a tagjelöltek, valamint az Európai Bizottság és az Európai Parlament képviselőinek részvételével felállított alkotmányozó konvent munkája, amelynek a feladata az volt, hogy előkészítse a 2004től 25 tagúra bővülő unió működőképességét biztosító reformo kat. A testület júniusban befejezte alkotmányozó munkáját: megszületett az EU alapszerződéseinek helyébe lépő alkotmány tervezete. Annak értelmében állandó uniós elnöki, valamint uniós külügyminiszteri posztot hoznának létre, továbbá változna az Európai Bi zottság létszáma is - ez utóbbiban minden tagállam csak egy fővel képviseltetné magát, igaz úgy, hogy a szavazati arányok megváltoztatása révén nem csorbulna a nagyobb tagállamok befolyása. Az EU föderális felépítését erősíteni hivatott alkotmánytervezet v itájára ugyan csak ősszel kerül sor, ám a
