Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-11
Népszabadság • 2003. július 11. • Szerző: Szilvássy József Csehországban és Szlovákiában belpoli tikai feszültségeket okoz a konkordátum. Prágában június végén a cseh törvényhozás alsóháza nagy többséggel leszavazta azt a szerződéstervezetet, amelyről a szakértők két esztendőn keresztül tárgyaltak és egyeztettek, s amelyet egyébként a Spidlakabinet e gyhangúlag elfogadott. A pozsonyi liberálisok szerint a kereszténydemokraták Szlovákiát a parlament háta mögött katolikus állammá szeretnék változtatni. Több mint tíz esztendeje vált ketté Csehszlovákia, ám azóta többször is előfordult, hogy mindkét utód államban ugyanazokkal a jelenségekkel szembesülnek. Legújabban Csehországban és Szlovákiában egyaránt a konkordátum okoz belpolitikai feszültségeket. Prágában június végén a cseh törvényhozás alsóháza nagy többséggel leszavazta azt a szerződéstervezetet, a melyről a szakértők két esztendőn keresztül tárgyaltak és egyeztettek, s amelyet egyébként a Spidlakabinet egyhangúlag elfogadott. A hír a Vatikánban és a cseh katolikus egyházi körökben megütközést váltott ki. Nagy feltűnést keltett az a tény is, hogy a parlamenti szavazáskor a miniszterelnök – s hozzá hasonlóan a cseh szocdemek (CSSD) többi kormánytagja is – tartózkodott. A kommunisták (KSCM) és a Polgári Demokrata Párt (ODS) konzervatív honatyái viszont teljes egyetértésben nemmel voksoltak. Cyril Svobo da külügyminiszter, aki a konkordátumot egy emberként támogató cseh Kereszténydemokrata Néppárt (KDU – CSL) elnöke, a parlamenti szavazás eredményét kommentálva keserűen jegyezte meg: – Ismét a kicsinyesség és a szellemi sivárság tarolt a törvényhozásban. – Semmi szükség ilyen dokumentumra, hiszen az állam és az egyház kapcsolatáról megfelelően rendelkeznek a mi törvényeink – vélekedett a döntés után Jan Zahradil, az ODS alelnöke. Hozzátette: – A konkordátum azért is aggályos, mert különleges jogállást tere mtene a katolikus egyház számára, más csehországi gyülekezetekkel és vallási közösségekkel szemben. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy lakosságunknak több mint a fele hivatalosan is ateistának vallja magát. Az iskolai hitoktatás bevezetése, valamint a polg ári és az egyházi esküvők egyenrangúsítása pedig sértené a hatályos csehországi jogszabályokat. A dokumentum több rendelkezése aggályos az alkotmányunk szerint is, amely polgári államként határozza meg országunkat, s kizárja bármilyen ideológia felsőbbrend űségét, netán a hegemóniáját. A kétoldalú szerződéssel közelebb kerülnénk az egyházi vagyonok visszaszolgáltatásához, amit a politikusok és a közvélemény többsége határozottan ellenez – hangsúlyozta a cseh politikus. Daniel Herman, a cseh katolikus püspöki kar szóvivője a tervezet leszavazása után megdöbbenésének és aggodalmának adott hangot, majd hozzátette: a Szentszék a Spidlakabinettől olyan hivatalos jegyzéket vár, amelyben legalább felvázolják, vajon mi lehet a tervezet további sorsa. A hivatalos vál aszt azonban az illetékes cseh államtitkár leghamarabb szeptember végére ígérte. Éles szavakkal ostorozta a politikusokat Miloslav Vlk prágai érsek, aki szerint a mostani parlamenti döntés is igazolja, hogy Csehországban továbbra is korlátozzák a vallássza badságot: – Egyházunkat még mindig a letűnt rendszer mesterkedéseit idéző hírzárlat és hírmanipuláció veszi körül, amelyből a katolikus közösségnek mielőbb ki kell törnie, elsősorban a társadalom morális megújulása érdekében – jelentette ki elmúlt hét végi szentbeszédében. Szlovákiában csaknem három éve hatályos a Vatikánnal kötött keretszerződés. Északi szomszédunknál mostanság a konkordátumban kilátásba helyezett újabb egyezségek egyike, a katolikus nevelésről rendelkező törvénytervezet okoz koalíciós vi szálykodást. A dokumentum kötelező fakultatív tantárgyak egyikeként vezetné be a katolikus hitoktatást minden általános és középiskolában, a szülők külön kérésére már az óvodában is. Arról is rendelkezik a tervezet, hogy a katolikus egyházi iskolák ezentúl ugyanakkora anyagi támogatást kapnak, mint az állami oktatási intézmények. A két héttel ezelőtti kabinetülésen megvétózta a tervezetet a liberális ANO. Pavol Rusko pártelnök így érvelt: – A dokumentumnak olyan cikkelye is van, amely szerint Szlovákia okta tásügyében egyetlen olyan nevelési vagy módszertani eljárást sem vezet be, amely ellentétes lenne a katolikus értékrenddel. Ezzel valójában az egyházjogot az ország hatályos jogrendje fölé helyeznék. Szó sincs a szerződésben arról, vajon miként lehet felmo ndani, ami egyedülálló precedens a jogrendünkben. A Dzurindakabinet másodszori nekirugaszkodásra szerdán végül elfogadta a tervezetet. vissza
