Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-11
Bukarestnek mindkét autópálya fontos Népszabadság • 2003. július 11. • Szerző: T ibori Szabó Zoltán, Kolozsvári tudósítónktól Románia számára legalább annyira fontos a Bukarest – Brassó – Kolozsvár – Nagyvárad – Bors autópálya megépítése, mint az európai tervekben évek óta szereplő Nagylak – Arad – Temesár – Déva – Brassó – Bukarest, Erdélyt csupán d éli részén érintő sztráda – jelentette ki Adrian Nastase. A román kormányfő csütörtökön külföldi újságírókkal találkozva elmondta: téves koncepció volt az, amelynek alapján Románia keleti irányban kezdte új autópályáját építeni, hiszen a tényleges európai betagolódáshoz elsősorban az országot Nyugattal összekötő sztrádákra van szükség. Nastase közölte: Medgyessy Péter magyar miniszterelnökkel együtt azon dolgoznak, hogy a Bukarestet Budapesttel Erdélyen át összekötő autópálya megépítését az Európai Bizott ság támogassa. Azt szeretnék, ha a 2,5 milliárd dolláros program finanszírozásába nemzetközi pénzintézetek részt vennének. Megerősítette: a múlt héten Bukarest emlékeztetőt írt alá az amerikai Bechtel céggel, amely az északi (Brassó – Bors) pályaszakasz épít éséhez már jövőre Brassótól és Borstól egyaránt hozzálát. A Bechtel saját forrásokból 800 millió dollárt különített el a tervre. A déli szakaszra francia és olasz cégekkel már szerződést kötöttek, hiszen az is rendkívül fontos Románia számára. vissza Vita az EUbüdzséről – magyarokkal Népszabadság • 2003. július 11. • Szerző: Füzes Oszkár, Brüsszeli tudósítónktól Feltűnést keltő jó hír, hogy két magyar megfigyelő képviselő is bekapcsolódhat az Európai Unió 2004es költségvet ésének formálásába. Fazakas Szabolcs (MSZP) és Surján László (Fidesz) került be abba a szűk körű EPtestületbe, amely az EU miniszteri tanácsával megkezdi a büdzsé körüli alkudozást. (Az unió évi mintegy százmilliárd eurós közös kaszszáját a tagállamok pén zügyminiszterei és az EP együtt osztja el. Az összeg csaknem fele agrártámogatásokra, egyharmada térségfejlesztési dotációkra megy el.) 2004ben május elsejétől már a tíz új ország, így hazánk is teljes jogú tagállam. Értelemszerűen a tagdíjnak is csak k étharmadát fizetjük be. Arra viszont vigyázni kell, hogy a tagállamoknak, régióknak kiutalt pénzek éven belüli elosztásában a később bekerülő tízek ne kerüljenek hátrányba. Surján László a Népszabadságnak elmondta: sikerült elérni, hogy az EP külön figyelj en erre. Egyébként ez lesz az Európai Unió legolcsóbb költségvetése, a tagállamok nemzeti összterméküknek 0,99 százalékát adják be a közösbe. Ez a magyar befizetést is csökkenti, viszont nyilván a kevesebből még nehezebb lesz uniós pénzt szerezni. Ráadásul a pályázati feltételek is szigorodnak: ha az elnyert uniós támogatást két éven belül nem használják fel, akkor elveszik. Márpedig a felhasználás a mostani tagállamoknak is átlagosan csak hetven százalékban sikerül. Surján szerint ezért hiba volt, hogy a k oppenhágai alkuban a magyar kormány – eltérően a lengyelektől – nem kért „biztos uniós pénzt”, attól tartva, hogy ezzel a későbbi alapokat csökkentené. A térségfejlesztési regionális alapokról július végén Budapesten lesz az első tárgyalási forduló. Brüss zeli illetékesek jelzik: a budapesti felkészülés egyelőre elmarad attól, hogy biztatónak nevezhessék a magyar régiók pályázati esélyeit. Az intézmények, a személyi és technikai feltételek, valamint az operatív pályázatkezelői képességek jelentősen javítand ók. (Hasonló a helyzet az agrárpénzekkel is. – A tud. megj.) Márpedig rossz pályázás esetén előfordulhat, hogy a magyar uniós ki- és befizetési mérleg negatív lenne – ha tényleg így lesz, akkor 2004ben még a különbséget megtéríti Brüsszel, utána viszont m ár „veszteséges” lehet az uniós tagság. Hogy ne legyen, az EP javasolja az unió „kormányának”: egyszerűsítse, könnyítse és gyorsítsa meg a pályázatok kezelését és elbírálását – mondta lapunknak Fazakas Szabolcs. Az europarlament arra is figyel, hogy a bőv ítés miatti újraelosztásban az uniós munkahelyi státusok terén is érvényesüljenek az újoncok érdekei. Elvi állásfoglalás született arról is, hogy az unió gigantikus infrastruktúrafejlesztési terveinek finanszírozásából a következő tizenöt évben legalább s zázmilliárd euró az új tagállamok projektjeire jusson.
