Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-11
>> Az alkotmányozó szerződés akkor lép hatályba, ha valamennyi tagállam ratifikálja. Ha aláírás után két évvel valamely tagországban ez még mindig „nehézségekbe” ütközik, az Európai Tanács dolga a helyzetet értékelni. vissza Áttörés a Benes- dekrétumok ügyében? Népszabadság • 2003. július 11. • Szerző: Sz. J . P. Václav Klaus sürgős tanácskozásra hívta Vladimír Spidla miniszterelnököt és a prágai törvényhozás két házának elnökét. A cseh államfő szerint ugyanis egy bírósági ítélet áttörést jelenthet a Benesdekrétumok ügyében. Megítélése alapján megszegték azt a joggyakorlatot, miszerint csak az 1948. február 25e, vagyis a csehszlovákiai kommunista hatalomátvétel után eltulajdonított vagyon adható viszsza. Addig ugyanis éppen Eduard Benes elnöki rendeletei voltak érvényben. Prágában legújabban az a bírósági ítélet váltott ki nyugtalanságot, amelynek alapján Oldrich Kinsky jogerősen visszakapott másfél hektár földet. A család vagyonát a Benesdekrétumok alapján kobozták el, a felperes édesapjára ráfogták, hogy a nácikkal kollaborált. Ám ő 1938ban meghalt, ezért semmiképpen sem lehetett háborús bűnös. Oldrich Kinsky viszont Argentínába emigrált, cseh állampolgárságáról nem mondott le. Az államfőnél tartott tanácskozáson felmerült az a lehetőség is: az alkotmányban is rögzítenék a Benesdekrétumok sérthetetlenségét, ezt a megoldást azonban elvetették. Miként azt a javaslatot is, hogy a legfelsőbb bíróság állásfoglalásban utasítsa az alacsonyabb szintű testületeket arról, hogy a Kinskyügyhöz hasonló beadványok megítélésében tartsák magukat az 1948as, vízválasztónak számító határidőhöz. vissza Mo st sem akkreditálták a révkomáromi egyetemet Népszabadság • 2003. július 11. • Szerző: Szilvássy József, Pozsonyi tudósítónktól Mostani ülésén sem akkreditálta a révkomáromi magyar állami egyetemet az illetékes testület – tájékoztatta lapunkat Albert Sán dor, a Magyar Koalíció Pártjának oktatási szakértője. Akár csak egy hónappal ezelőtt, az akkreditációs bizottsági tagok többsége ezúttal is nemmel szavazott. Pavol Návrat professzor megkeresésünkre a hírt megerősítette, de az újabb elutasító döntést nem vo lt hajlandó indokolni. Csupán annyit közölt, hogy az okok kizárólag szakmaiak. Júniusban azt kifogásolták, hogy a dokumentum szerzői nem tüntették fel az eredeti tervek szerint jövő szeptemberben induló egyetem három leendő – pedagógiai, közgazdasági és re formátus teológiai – karának tanszékvezetőit és azok tudományos fokozatait. Az érintettek erre a fenntartásra azt válaszolták, hogy a tanévnyitásig ezt megteszik. Albert Sándor lapunknak nyilatkozva hozzátette: több magyar nemzetiségű vagy magyarul kiválóa n beszélő egyetemi oktató addig nem hajlandó nyilvánosságra hozni, hogy elfogadta a felkínált révkomáromi katedrát, ameddig nem akkreditálják az intézményt. Attól tartanak ugyanis, hogy esetleg idő előtt elveszítenék mostani munkahelyüket, amely ma még val amelyik szlovák egyetemhez köti őket. Szigeti László pozsonyi oktatási államtitkár szerint a magyar állami egyetem megalapításának a folyamata a testület döntésével lelassulhat, ám nem jutott zsákutcába. – Most arra van szükség, hogy a Dzurindakabinet még a nyáron döntsön az intézmény megalakulásáról, s ezt a javaslatot a pozsonyi törvényhozás lehetőleg már kora ősszel hagyja jóvá. Az akkreditálást ugyanis a hatályos törvények szerint legkésőbb az első végzős évfolyam kibocsátásáig kell megszerezni – közöl te az államtitkár. Megbízható információink szerint az akkreditációs bizottság több tagja úgy vélekedik, hogy költséges és tulajdonképpen fölösleges a felvidéki magyar egyetem megalapítása, hiszen jövőre Szlovákia és Magyarország egyaránt uniós tag lesz. E zután pedig mindkét ország fiataljai korlátozás nélkül tanulhatnak a tagállamokban, a szlovákiaiak például a magyarországi egyetemeken is. Lapunknak nyilatkozva Bárdos Gyula féligazságnak nevezte az ilyesfajta érvelést: – Magyar tannyelvű iskoláink egyre s úlyosabb pedagógushiánnyal szembesülnek, kevés a magyar ajkú lelkész is, és főleg a déli régiókban nagy szükség van közgazdászokra, elsősorban menedzserekre. A kormányprogramban az szerepel, hogy jövő szeptemberben meg kell nyitni a révkomáromi magyar egye temet és mi ragaszkodunk ehhez – hangsúlyozta az MKP parlamenti frakciójának vezetője. vissza Prága elvetette a konkordátumot
