Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-10
pedagógus- és a közgazdászképzéssel viszont már több probléma van. Nincsen szükséges mennyiségû tudományos fokozatú pedagógus, márpedig az egyetem akkreditálásának egyik előfeltétele ez. A hiányzó oktatókat úgymond Magyarországról pótolnák, szlovákiai magyar oktatóból lenne a kevesebb, a lényeg az, hogy törzsoktatók legyenek. (Révkomáromb an mûködik egyébként a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem kihelyezett kara, amely nem szeretne beolvadni a magyar egyetembe, pedig ezt jó szemmel néznék az egyetemalapító atyák.) Sokan viszont attól tartanak, hogy egyeseknek szemet szúr: egy szlovák állami intézményben főleg idegeneket fizetnek az állami költségvetésből. A javaslat kidolgozói egyelőre nem fedték fel azoknak az oktatóknak a névsorát, akikre a Selye János Egyetem épülne, mert az érintettek ezt nem kívánják, ugyanis fél tik jelenlegi állásaikat, hiszen az egyetemi oktatás csak jövő év szeptemberében indulna be. Sokkal alacsonyabban képzettek a magyar kisebbségiek Szlovákiában jelenleg 23 egyetem mûködik. Az összlakosság tíz százalékát kitevô magyaroknak nincs egyetemük, többnyire magyarországi felsôoktatási intézmények kihelyezett karain tanulnak, ezekbe ugyanis könnyebb bejutni, mint az állami intézményekbe. Magyar nyelvet és irodalmat a pozsonyi Comenius Egyetemen lehet hallgatni, aránylag magas színvonalon. A nyitrai egyetem pedagógusképzôjérôl már megoszlanak a vélemények, tény viszont, hogy itt képzik a legtöbb magyar nyelven oktató pedagógust. Itt szinte mindegyik szakpárosítás magyarul is hallgatható. A szlovákiai magyarok a szlovákokhoz képest alulképzettek. Míg a szlovákok 1520 százaléka folytatja tanulmányait egyetemen, addig a magyaroknál ez az arány csupán hétnyolc százalékos. Az elmúlt rendszerben csak 3,86 százalék közt mozgott a magyar egyetemisták száma. A rendszerváltás után a hallgatók száma Szlovákiáb an 76 százalékkal nôtt, a magyarok közt ez az arány mindössze négyszázalékos. Az iparmûvészeti szak kivételével sehol sem éri el a magyarok aránya a kívánt tíz százalékot. Addig a parlamentnek kellene hoznia törvényt az egyetem alapításáról az AK javas lata alapján, erre valószínûleg novemberben kerülhet sor. A tervek szerint az intézmény jövő év január elsején alakulna meg. Látva azonban az AK akkurátusságát, a kérdés most az, hogy hány karral hozható létre az egyetem. Albert Sándor docens, az MKP parla menti képviselője szerint megeshet, hogy csak egy karral, vagyis a teológiával indul el. De az MKP korifeusai szerint az se lenne baj, ha nem kapna akkreditációt egyetlen kar sem, nem ez lenne az első eset, hiszen már létező intézményekből is össze lehet t ákolni egy egyetemet. A lényeg az, hogy legyen. A bírálók szerint ez az attitûd szlovákiai magyar betegség. Az egyetem alapítását egyébként az előzetes számítások szerint olcsón meg lehetne úszni. Szigeti László (MKP) oktatási államtitkár szerint jövőre mi ndössze 12 millió koronára (kb. 75 millió forint) lenne szükség, igaz, kértek az államtól még 100 milliót (kb. 625 millió forint) ingatlanok vásárlására, infrastruktúra kiépítésére. Az egyetem helyszínének szánt Öreg- és Újvárat már megvette a védelmi min isztériumtól az önkormányzat, a napokban utalja át érte a 40 millió koronát. Időközben a nyitrai egyetem is bejelentette, hogy kezdeményezte egy Középeurópai Tanulmányok Karának bejegyzését, amelynek feladata a nemzetiségekhez tartozók anyanyelvi képzése lenne. A rektor szerint nem ellenegyetemet kívánnak indítani, mert az ő javaslatukra természetes az igény, míg a tervezett magyar egyetem politikai megrendelésre születik. vissza Bíróság elé áll Djukanovics? Népszava 2003. jú lius 10. Szvetozar Marovics SzerbiaMontenegro államfője tegnap kijelentette: arra számít, hogy Milo Djukanovics montenegroi miniszterelnök hamarosan bíróság elé kerül. A kormányfőt cigerattacsempészettel hozták hírbe külöböző médiumok. "A közvélemény ha marosan választ kap: vane egyáltalán gyanúsított és ha igen, kicsoda" - mondta Marovics. Az elnök hangsúlyozta: törvényes úton kell megtalálni a bűnösöket. vissza Európa a nemzetek közössége - Giscard szerint új normák alapj án kell a kisebbségek jogait védeni Világgazdaság [20030710] Szerző: Fóris György
