Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-10
Az EU jövőjét felvázolni hivatott konvent elnöke a döntéshozatali reform területén látja a legeredményesebbnek a testület munkáját. Valéry Giscard d’Estaing szerint azonb an az uniónak nincs közös külpolitikája, így ott elképzelhetetlen a többségi szavazás bevezetése. A római szerződésnek az volt a dolga, hogy közös piacba szervezze a leendő tagországokat. A mostani szerződéstől azt várjuk, hogy keretet nyújtson Európa jöv őbeni fejlődésének, gazdasági, pénzügyi, monetáris vagy politikai értelemben egyaránt. Úgyhogy sokkal hosszabb távú projektről van szó – fejtette ki Valéry Giscard d’Estaing konventelnök azon a szűk körű sajtóbeszélgetésen, amelyet a szerdán kezdődött utol só plenáris fordulót megelőzően tartott, s amelyen magyar részről a Világgazdaság tudósítója vett részt. Giscard szerint a konvent alapvető dilemmája kezdettől fogva annak behatárolása volt, hol teremtsenek egyensúlyt a két intézményi forma, a közösségi és a kormányközi intézmények között. „Ezt a vitát tavaly tavasszal kezdtük, és csak ősszel zártuk le, amikor bemutattuk első szövegvázlatunkat.” A mögötte húzódó felismerés lényege az volt, hogy valójában ötvözni kell tudni a két tényező – a közösségi és a kormányközi eszközrendszerek – lényegi elemeit. Legegyértelműbb előrelépést a konvent elnöke a döntéshozásban lát. „A parlament és a tanács közötti együttes döntés kiterjesztése nagyon jelentős fejlemény.” Úgy véli egyúttal, hogy éppen a csatlakozók mia tt helyes volt minden tényleges változással várni 2009ig. Így az új tagok is részt vehetnek az addig létezett mechanizmusok működésében. A sarokkérdéseket érintve Giscard a közös külpolitika kapcsán nem tartja reálisnak annak többségi szavazáson alapuló menedzselését. „Az egész, erről szóló vita tévedésen alapul” – véli. Merthogy „nincs közös külpolitikánk, kivéve egyes területeket, ahol valóban van egy mélyülő együttműködés a diplomáciában. De itt sem a szavazás, hanem az álláspontok közelítése lehet az egyetlen munkamódszer.” Nem hisz a bizottsági elnök és a leendő EUelnök posztjának összevonhatóságában sem. „Teljesen lehetetlen volna ugyanazon személy számára a mindennapi munkában egyszerre elnökölni a bizottság és a tanács üléseit.” Azt a gondolkod ást sem fogadja el ugyanakkor, amelyik klasszikus hatalmiintézményi megosztást – a törvényhozási és a végrehajtási kompetenciák mechanikus elválasztásával – az EU esetében is automatikusan alkalmazná. Tévedésnek minősíti a kisebb országok azon törekvésé t, hogy minden tag jelen lehessen az Európai Bizottságban. „Annak fel nem ismerésén alapul ez, hogy a bizottság nem a tagországok képviseletének a fóruma. A közös európai érdekek kezelése, képviselete a dolga.” A nem szavazó biztosok ötlete voltaképpen e gy átmeneti megoldás kívánt lenni. „Elsősorban a leendő új tagok, valamint néhány kisebb mai tag kedvéért, hogy a hatékony bizottsági munka feltételeit biztosítsuk, de közben mindenki láthassa: mi is zajlik itt. Aztán ha meglátták, megszokták, hosszabb táv on a bizottság maradjon annak, amire mindig is szánták: az európai érdekek közös tiszteletet élvező fórumának.” Lapunk azon felvetésére, hogy az alkotmány szövegtervezete miért nem tartalmaz utalást a kisebbségek kollektív jogaira, Giscard azzal válaszol t: „Azért nem, mert Európa új koncepcióján dolgozunk. Egy olyan koncepción, amelyben a kisebbségek természetesen védelmet élveznek majd. De nem a nemzeti rendszerek korábbi intézkedései okán. Hanem az EU új, átfogó szabályozása nyomán. A tolerancia, az emb erek jogainak tiszteletben tartása, általában minden, az alapvető jogok chartájában, valamint az alkotmány első pontjában említettek miatt. ” vissza BP0381 4 130 MTIb1187 Habsburg Ottó Szombathelyen az Európai Unió határairól é s a bővítésről ld: Szombathely, 2003.július 9., szerda (MTI) - Magyarországnak érdeke, az ország biztonságát is az szolgálná, ha Horvátország is minél előbb tagja lenne az Európai Uniónak - hangoztatta szerdán Szombathelyen Habsburg Ottó.
