Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-10
is kiharcolható jogoknak (hiába vitathatatlan európai értékek) pil lanatnyilag olyan hatalmi és anyagi áruk van, amit Brüsszel és a nyugati tagállamtársak zöme aligha hajlandó „megfizetni”. Kinek katalánja, kinek írje, kinek korzikaija, kinek dánja, mindenkinek németje van, a sor hosszú, száznál több kisebbség él Európába n, „törököt foghat”, aki belebonyolódik. Lásd Koszovó – érvelnek az óvatoskodók. Ezért lett ekkora külpolitikai bukta a kedvezménytörvény, e zért nehéz elfogadtatni Európával a kisebbségek hátrányait ellensúlyozó, kedvező megkülönböztetést. Amikor Medgyessy előhozakodott ezzel a minapi csúcson, kockázatot vállalt: azokra számít, akik a nagy változások korában előre menekítenék az uniót. Amely k özösségibb, nemzetek felettibb volna, s egyben nemzetek alattibb is: a régiók, a kisebbségek, kapnának több jogot. Ám sokaknak az előző is túlzás, nemhogy az utóbbi. Ők az állami szuverenitást okkalok nélkül féltve attól is tartanak, hogy a túl sok változ ás túl sok bajt hoz. Az uniós alkotmányozásban mind erősebb azok hangja, akik szerint csak az változzon, ami valójában marad a régiben. Így legyen a bevándorlással, adóval, külpolitikával, kisebbséggel, bővítéssel, agrárkasszával, sőt még az is felmerül, k elle új alkotmány egyáltalán. A félelem jogos, a változásnak mindig viszály az ára. A nem változásnak viszont az lehet az ára, hogy papíron marad a nagy és erős Európa, s akkor már annyi Koszovó lehet, hogy nem győzik integrálni. Ha még lesz mibe. vissza Egyetemalapítás elhalasztva Magyar Hírlap 2003. július 10. Szerzők: Molnár Norbert, Bogdán Tibor A tegnap kezdődött és holnap záruló ülésén dönt a szlovák akkreditációs bizottság (AK) a jövőre alapítandó állami magyar egyet em sorsáról. A helyzet egyelőre nem tûnik túl rózsásnak, egyszer már átdolgoztatták a tervezetet, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) azonban görcsösen ragaszkodik a projekthez. A döntést Zsolnán, a szélsőségesen nacionalista polgármesteréről ismert városban ho zzák meg. Ha megalakulhat, a Révkomáromban létrejövő egyetemet Selye Jánosról nevezik majd el A szlovák kormánykoalíciós szerződés egyik pontja, hogy még a kormányzás első évében meg kell alakulnia az állami magyar egyetemnek. Erre azután került s or, hogy a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem akadémiai bizottsága folyamatosan elutasította az önálló magyar kar létrehozását arra hivatkozva, hogy nincs meg a megfelelő tudományos tanerő és pedagógiai munkatárs egy egyetemi kar létrehozásához, ami elle n több magyar szakember tiltakozott, de többen egyetértően bólogattak. Az MKP eredetileg csak annyit akart elérni, hogy a magyar egyetem a négyéves kormányzás idején létrejöjjön, rossz nyelvek szerint azonban a koalíciós partnerek erőltették bele a dokume ntumba az egyéves határidőt, mert tudták, szinte lehetetlen teljesíteni. Az MKP politikusai azonban megpróbálkoztak a lehetetlennel. Gyorsan eldöntötték, hogy az egyetemet Révkomáromban hozzák létre, Selye János Egyetem lesz a neve, s hogy három kara a ref ormátus teológia, a pedagógus- és a közgazdászképző lesz. Az első tervezetet azonban májusban visszaadta átdolgozásra az AK, pedig Csáky Pál miniszterelnökhelyettes – aki az egyetem előkészítő szervének vezetője – szerint ilyen jól kidolgozott tervezetet még senki sem adott le. Az AK mindhárom kar esetében azt javasolta, hogy először csak baccalaureatusi szintû képzéssel indítson (ez a legalacsonyabb szint), s csak egy idő után álljon át a magiszteri képzésre, a doktorandusi képzést pedig egyelőre felejtse el. Oktatás a felekezeteknél is A román törvényhozás képviselőházi plénuma az alkotmánymódosítás vitájában elfogadta az RMDSZnek azt a javaslatát, hogy az eddig csak állami és magánintézményekben zajló oktatás a jövőben felekezeti intézményekben is le hetségessé váljon. Az RMDSZ kezdeményezésére bevitt javaslat ily módon a tanítást kiterjeszti az oktatási rendszer minden szintjére. A módosítás leszögezi: az oktatás minden szinten állami, magán- és felekezeti intézményekben zajlik, a törvénynek megfelelő en. A református teológia esetében azt kifogásolta, hogy ez a szak nem is szerepel a Szlovákiában bejegyzett oktatható és hallgatható szakok közt, noha a lelkészképzés egyesek szerint nyolc, mások szerint már tíz éve folyik Révkomáromban a Kálvin János Teológiai Intézetben. Ha nem jegyeznék be a református teológiát mint szakot, a nevet az illetékesek egyszerûen teológiára változtatnák, a jelző csak elviekben maradna. A
