Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-06
pásztorlevélben hívta fel a híveket, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a népszavazáson. A pásztorlevelet és a pápa üzenetét július elsején, egy héttel a népszavazás előtt olvasták fel a tem plomokban. A püspöki útmutatás azzal kapcsolatosan nem foglal állást, hogy a referendumon a hívek igennel vagy nemmel szavazzanak. Kiábrándultak a lengyelek, pedig nagyon is sok okuk lehetne az elégedettségre. Lengyelország számos diplomáciai sikert köny velhetett el az utóbbi hónapokban. Az iraki háború melletti következetes kiállását Washington elnöki vizittel, s felelősségteljes iraki katonai megbízatással viszonozta. Hamarosan lengyel főtitkárhelyettese lesz a NATOnak, s az is komolyan felmerült, hogy Kwasniewski elnök legyen a leköszönő főtitkár, Lord Robertson utóda. A Millerkormány általános vélekedés szerint a legsikeresebben alkudozott, a legtöbb engedményt csikarta ki tavaly év végén Koppenhágában, a csatlakozási folyamat záró tárgyalásain. Ezt azonban a közvélemény a kabinet szinte egyedüli sikereként ismeri el a felmérések szerint. A kormány legnagyobb kudarcának pedig azt tartják, hogy 18 százalék feletti a lengyel munkanélküliség. A gazdaság tavaly mindössze 1,3 százalékkal növekedett. Leszek Miller, akinek kínos korrupciós vádakkal szemben kell védekeznie az úgynevezett Ryvi ngatebotrányban, a posztkommunista idők legnépszerűtlenebb miniszterelnöke, támogatottsága alig 15 százalékos. A parasztpárt kivonulása után a Millerkabinet kisebbségben kénytelen kormányozni, s bekövetkezett, amitől leginkább tartottak, hogy az Európak ampánnyal párhuzamosan már folyik a választási kampány, várhatóan jövőre, de lehet, hogy már korábban előrehozott választások megtartására kényszerülnek Lengyelországban. Kwasniewski köztársasági elnök optimistán nyilatkozott a referendum előestéjén a rés zvételi esélyekről, tapasztalatai szerint a népszavazás közeledtével sikerült felkelteni az emberek érdeklődését, s elegen elmennek majd szavazni. Ha mégsem, Lengyelország akkor sem marad az unión kívül. Május végén az alkotmánybíróság - elutasítva a csatl akozást ellenzők óvását - rábólintott arra a törvényre, amely kiskaput nyit a csatlakozáshoz. Ha a részvétel nem éri el az 50 százalékot, a népszavazás nem tekinthető ügydöntőnek. Ebben az esetben a parlament - kétharmados többséggel - jóváhagyhatja az EUbelépést. Igaz, a szejmben ott ülnek az Európaellenes pártok, s feltehetőleg csak a Millerkormány lemondása esetén lennének hajlandók alkut kötni a csatlakozásról. vissza Európai hangzavar Magyar Hírlap 2003. június 6. Szerző: Tamás Pál, szociológus Ha az európaiak most nem lépnek, akkor az amerikai póráztól késõbb csak sokkal nehezebben szabadulhatnak meg. Keletközépeurópai politikusok szövegei emberemlékezet óta nemigen keltették fel jeles filozófusok érdeklõd ését. Most sikerült. Igaz, hogy reakciókat kiváltó szöveget nem keletiek fogalmaztak. Ôk csak reménybeli eminensekként az aláírók között szerepeltek. A hét végén a nagy európai elit lapokban egyszerre jelent meg több írás az új Európa lehetséges kontúrja iról. Jürgen Habermas volt a kezdeményezõ. Az induláskor csatlakozott Derrida, míg az akció részeként Umberto Eco az olasz Repubblicába ír. Az indító esszét a szerzõk válaszul szánják a "nyolcak” (nálunk a késõbbi csatlakozókkal együtt inkább "tízekként” ismert) politikai vezetõinek január 31ei, az amerikaiakkal szolidáris "iraki levelére”. Arra a bizonyosra, amelyre nálunk újabban a politikai éleslátás bizonyítékaként hivatkoznak. Amelynek elvesztegettük a politikai tõkéjét. Hiszen ha hazai pártpolitikai bozótharcosok nem zavarnának, talán mi szervezhettük volna az iraki protektorátust is a lengyelek helyett alvezérként. A jeles európai szerzõk azonban mintha másként gondolkodnának. Ezek szerint miközben mi is aláírtunk, február 15én, a nagy háborúellene s felvonulásokon az európai központokban, az 1945 utáni legnagyobb tömegmegmozduláson megszületett egyfajta európai nyilvánosság. A következõ hetek, hónapok vitái a nemzetközi jog eddigi világát felülíró új rendrõl az európaiakat mindenki másnál mélyebben érintették. Láthatóan – most már Iraktól függetlenül – Európa egyes államai különbözõképpen képzelik el magának az Európai Uniónak a mûködését is. Egyelõre csak a "mageurópai” tagállamok készek az EUnak államszerû funkciókat,
