Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-06
keménységet adni. A közös véd elmi és külpolitikában, éppen e mag érdekében, komolyan kellene tehát venni a tézist a "különbözõ sebességek Európájáról”. A "mageurópai” (francia – német – Benelux) avantgárd menjen csak elõre, úgysem szigetelõdik el, az eurozóna többi országa, akár gazdasági megfontolásokból is, követni fogja. A többiekkel meg majd csak lesz valami. A mostani hangzavart sokan a tanácstalanság jelének hiszik, pedig az az útkeresés szükségszerû szakasza. S az értelmiség feladata a problémát a nagy ügyek között napirenden tarta ni. Ne legyünk kishitûek, ne fogadjunk el külsõ vélekedéseket az európaiak korlátozott problémamegoldó képességérõl. Két dologban – legalábbis a huszadik század második felében – NyugatEurópa jól teljesített. Sikeresen megoldotta a nemzetállamon kívüli eg yüttes kormányzás kényes feladatát, és sokáig kiválóan mûködtette a jóléti államot. Ha újra is kezdõdtek a viták a társadalmi igazságosságról, remélhetõleg nem kell jelentõsen visszavenni az eddigi eredményekbõl. S e két komoly siker arra is feljogosít – í gy Habermas és Derrida – , hogy magabiztosan, határozottabban fogalmazva vegyen részt az európai mag az amerikaival összemérhetõ kozmopolita, és a nemzetközi jogra épülõépíthetõ rend koncepcionális kialakításában. Végül is az EU sikertörténete arra is megt anított, hogy az államon belüli hatalomgyakorlás megszelídítése a szuverén mozgási terek kölcsönös korlátozását globális szinten is megköveteli. A gyarmataikat elvesztett európai hatalmak képesek voltak elfogadni a birodalmak bukását. Ez a viszonyulás a tö rténelemhez például az amerikaiak számára is hasznos lehetne. A vitázók közül van, akit inkább az amerikai – európai vita hangneme foglalkoztat. A sok évtizedes függés sokak számára a siker legfõbb mércéjévé a nagyhatalomhoz való pillanatnyi közelséget tett e. Voltakvannak, akik ebbõl a csapdából megkísérelnek kijutni, mások inkább visszaesõknek látszanak. Így azután az európai eliteket az amerikaiak iskolás gyerekekként játszhatják ki egymás ellen. S persze az amerikai elit közben mindent megtesz, hogy elbi zonytalanítsa a "mageurópaiakat”. De ha az európaiak most nem lépnek, akkor az amerikai póráztól késõbb csak sokkal nehezebben szabadulhatnak meg. A gondolkozó amerikaiak, s közöttük a demokraták számára tragédia lenne, ha az európaiak elfogadnák a Pax Ame ricana Bushféle olvasatát. Az amerikai ellenzéknek most van szüksége a külsõ, mindenekelõtt európai segítségre. Nélküle bizonyára képtelen lenne a többieket otthon meggyõzni. Most Európa lehet a felmentõ csapat. Más szerzõt a szolidaritási közösség, az e urópai identitás alapja izgatja. Az "új Európa”, vagyis a frissen csatlakozók nemzeti programjai, kötõdésük viszonylag frissen helyreállított nemzetállamaikhoz ugyanis a "mageurópán” belül a konzervatív világképeket aktivizálja. Az órák itt és ott máshogya n járnak. A bõvítés – és ez sokakat ott éppen a baloldalon vagy liberális csoportokban lep meg igazán – Európa újabb, csak most már belsõ, de ettõl egyáltalán nem könnyebben kezelhetõ megosztásához vezet. A szövegek – gondolom – elõbbutóbb nálunk is nyil vánosságra kerülnek. Talán valamilyen vita is elkezdõdhet róluk. Végül is hozzá kellene szoknunk, hogy már nem a lelátón ülünk. vissza Isten neve nem eurokonform? - Hogyan maradhatott ki az EU alkotmánytervezetéből a kereszt ény értékrend ? Magyar Nemzet Online 2003. június 5. 20:05 Szerző: Jezsó Ákos A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) sajnálattal értesült az Európai Unió alkotmánytervezetéről, amelyből a rendkívül sok javaslat ellenére kihagyták az Isten személyé re és a keresztény értékrendre történő utalást – mondta Veres András püspök a tanácskozást záró csütörtöki sajtótájékoztatón. A főpapok csatlakoznak az Apostoli Szentszék tiltakozásához, és arra kérik Magyarország felelős vezetőit, "támogassák az unió sze rvei előtt, hogy említés történjék az alkotmányban a keresztény örökségről és az egyházak hozzájárulásáról a földrész történelmének és kultúrájának alakításához". Veres András püspök szerint az MKPK tagjai nehezményezik, hogy a tervezetet a konvent a "na gy számú módosítási javaslat figyelmen kívül hagyásával nem áttekinthető módon és nem demokratikus felhatalmazás alapján állította össze". Mint fogalmazott: ez a tény azért is sajnálatos, mert a dokumentumban különben utalnak Európa gyökereire. Megemlíti a szöveg a görög és római tradíciókat, majd több száz évet ugorva a felvilágosodás szellemiségéről is beszél. A keresztény értékekre azonban az
