Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-28
Erről a nyilatkozatról lesújtó a véleményem. Felfoghatatlan, miért olvashatunk a szövegben olyan erős megfogalmazásokat, mint e tnikai diszkrimináció. Ez a nyilatkozat keményebb, mint az eredeti törvényhez 2002ben elfogadott, pedig az akkori jogszabály támadhatóbb volt szlovák részről. A nyilatkozat szerint a törvény továbbra is területen kívüli hatályú. Ha Dzurindáék szemszögéb ől nézzük, akkor a területenkívüliség valóban megmaradt a törvényben. Ez értelmezés kérdése. Dzurinda kormányfő azt mondta, a törvény értelmében Szlovákia állampolgárainak a magyar államtól kellene pénzt kérniük. Tudjuk, hogy ez nem igaz, hiszen egy szlov ákiai alapítványnál pályáznának a kedvezményezettek a pénzre. A kellene szón pedig már összevesztünk, ez a butaság teteje. A törvény ugyanis nem kötelez, csak lehetőséget nyújt a kihasználásra. A kedvezménytörvény szlovákiai végrehajtását a magyar állam ne m ellenőrzi majd. Milyen lehetőségek maradtak a törvény érvényesíthetőségére? Szûkülnek bár, de még vannak. Jelzésértékû, hogy Dzurinda azt mondja, döntsük el, hogy az intézmények. A 45 éves Bugár Béla eredetileg gépészmérnöknek készült, 1982ben el is végezte a Szlovák Mûszaki Egyetemet Pozsonyban. A rendszerváltozásig a Nehézgépipari Mûvek tervezőmérnöke, aztán (1990 – 92) a csehszlovák Szövetségi Gyûlésben, majd 1992tôl a szlovák Nemzeti Tanácsban képviselő, 1998tól ugyanitt alelnök. 1991 – 98 között a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke, azóta a Magyar Koalíció Pártja (MKP) első embere. Nős, lánya, Krisztina tízéves. Hobbija gyümölcsfák és szőlő mûvelése. Kovács Miklós 36 éves, az Ungvári Egyetemen tanult történelmet, majd az ELTE jogi karán és a Századvég Politikai Iskolán politológiát, végül Washingtonban folytatta tanulmányait. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség egyik alapítója, 1990tôl elnökségi tagja. 1996tól a szövetség elnöke. Tagja volt az ukrán parlamentnek, aztán egy, a legfel sőbb bíróság által jóváhagyott újraszámlálás során elvesztette mandátumát. , a szövetségek milyen mechanizmusok alapján kapják meg a támogatást. Őt nem érdekli a törvény, csak az, hogy ha Magyarországnak van lehetősége támogatni a kisebbségeket, hogyan jut el az a pénz Szlovákiába. Ez az egyik lehetőség. A másik lehetőség, hogy Magyarország a végrehajtó rendelkezésekkel kikerüli, hogy Szlovákia ellenlépéseket foganatosítson. Még sorolhatnám, de nem szeretnék elébe menni a dolgoknak. Az Európa Tanács e lfogadta a Jürgensjelentést, ismerjük Szlovákia reakcióját a módosított kedvezménytörvényre. Ezek után felmerül a kérdés: megérte módosítani? Ezt a kérdést a magyar kormánynak kellene feltenni. Kovács László külügyminiszter arról tájékoztatott bennünket a Magyar Állandó Értekezleten, hogy mindent megtárgyaltak az európai intézményekkel. Ehhez képest nagyon kemény a Jürgensjelentés. Önök nem kaptak visszajelzéseket európai szervezetektől? Nem kaphattunk, hiszen a módosítást a parlament hétfőn fogadta el. Jürgensék a módosítást valószínûleg el sem olvasták, a képviselők, akik szavaztak, azt sem tudták, mi van a törvényben, csak egy ha ngulat alapján emelték fel a kezüket. Szlovákiában ugyanez a helyzet. Önök lobbiztak az Európai Néppártban? Elmondtuk, mi a fontos, és miért fontos. Miért nem hatottak az érvek? Nem tudom, szerintem a hiba ott volt, hogy későn jutott el az érintettek hez a módosítás. A szlovákiai magyaroknak eddig tíz százaléka váltotta ki a magyarigazolványt. Valószínûleg azért csak ennyi, mert biztonságérzetük van. Megéri a Magyar Koalíció Pártjának annyit harcolni egy törvényért, amely választóinak is csupán tíz s zázalékát érinti? Tegyük fel másként a kérdést: megértee az MKPnak, hogy néhány évig harcoljon azért, hogy a kereszt- és vezetékneveket is lehessen magyarul használni, amikor csak három százalék élt a lehetőséggel? Mi van, ha jön egy másik kormány, és törvényre hivatkozva betiltja például a magyar istentiszteleteket? A mi
