Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-28
a Jürgensjelentés szerint a jogszabályon még mindig változtatni kell. Ez a dokumentum lényegesen leszűkítette az MKP mozgásterét is. De ha a három szlovák kormánypárt előrukkolna valamiféle ellentörvénnyel, akkor határozott lépéseket tehetünk . Ugyanis a koalíciós szerződés alapján partnereink nem hajszolhatnak keresztül egyetlen jogszabályt sem úgy, hogy összefognak az ellenzékkel. Márpedig nélkülünk a parlamentben nincs többsége a kormánykoalíciónak – mutatott rá a pártelnök. Csáky Pál minisz terelnökhelyettes a Népszabadság megkeresésére úgy vélekedett, hogy Szlovákia ugyan azt hangoztatja, hogy nem ért egyet az új kedvezménytörvénnyel sem, viszont nyitva hagyta az ajtót a további tárgyalások előtt. Grigorij Meszezsnyikov politológus úgy vél te, hogy a három szlovák kormánypárt által elfogadott nyilatkozat valójában azt kívánja igazolni, hogy ez a kabinet az ellenzékiek állításai ellenére határozottan védi az állam és a nemzet érdekeit. – Ugyanakkor szinte biztosra veszem, hogy a kormányfő nem követ el politikai öngyilkosságot, ugyanis már az esetleges ellentörvénytervezet előterjesztései is súlyos koalíciós feszültséghez vezethetne – hangoztatta a neves szlovák politológus. Hasonlóképpen fogalmazott kollégája, Rastislav Tóth is: – Az MKP támo gatása nélkül Dzurinda megbukna – hangsúlyozta. vissza Spidla: Nincs szó kárpótlásról Népszabadság • 2003. június 28. • Szerző: Sz. J. P. A cseh kormány valóban mérlegeli, hogy valamilyen humánus gesztust tesz a csehországi németek és más nemzeti kisebbségek felé, hogy enyhítse a második világháború utáni üldöztetésük következményeit – jelentette ki a prágai törvényhozásban Vladimír Spidla miniszterelnök egy interpellációra válaszolva. Hozzátette: – Nincs szó kárpótlásról, é s a gesztus kizárólag Csehország jelenlegi állampolgáraira vonatkozna, de csak azokra, akiket bizonyíthatóan sérelem ért, s akiket csaknem hat évtizeddel ezelőtt nem ítéltek el a köztársaság elleni bűntett miatt. Vagyis nem általános érvényűen, hanem konkr ét ügyek alapján cselekednénk, éspedig az 1997ben aláírt cseh – német megbékélési dokumentummal összhangban – mutatott rá a cseh kormányfő. Magánkezdeményezésnek nevezte Spidla az egyik miniszterelnökhelyettes, a liberális párti (USDEU) Petr Mares korább i nyilatkozatát, aki szerint indokolt lenne a második világháború után meghurcolt nemzetiségiek bizonyos mértékű anyagi kárpótlása is. Lapunk érdeklődésére Anna Stárková prágai kormányszóvivő közölte: semmilyen tervezet nem készült el, ezért korai még konk rétumokról beszélni. Nem zárta ki azonban, hogy a gesztus vonatkozhatna azokra a magyar nemzetiségű cseh állampolgárokra is, akiket 1946tól deportáltak szlovákiai szülőföldjükről, jórészt az elűzött szudétanémetek elhagyott lakóhelyeire. A prágai parlame nt alsóháza első olvasatban nagy többséggel jóváhagyta azt az egymondatos törvénytervezetet, amely szerint Eduard Benes sokat tett a csehszlovák államért. Az indítványt egyegy kommunista, szocdem és konzervatív képviselő nyújtotta be, egyéni kezdeményezés ként. Ugyanilyen jogi normát Tomás Garrigue Masarykról is elfogadtak, még az első Csehszlovák Köztársaságban . vissza Román bíróságokon anyanyelven Népszabadság • 2003. június 28. • Szerző: Tibori Szabó Zoltán Az új román alk otmány biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát az anyanyelv szabad használatához. A román képviselőház tegnap jelentős többséggel fogadta el az RMDSZ javaslatát, amelyet csak a magyarellenes NagyRománia Párt utasított el. Az elfogadot t alkotmányszöveg biztosítja „az anyanyelv és a tolmács használatát az igazságszolgáltatásban”, amely ugyan „román nyelven folyik”, de „a nemzeti kisebbségekhez tartozó román állampolgároknak jogukban áll a bíróságok előtt anyanyelvükön kifejezni magukat”. Ugyanakkor azoknak, akik nem értik vagy nem beszélik a román nyelvet, „jogukban áll tolmács által megismerni a periratokat, a
