Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-04
tízmilliárd forint, tavalyi árbevétele meghaladta a 30 milliárdot. A 268 ezer hazai fogyasztónak tavaly 83 0 millió köbméter földgázt értékesítettek. vissza Giscard megdolgozza a konventet Világgazdaság [20030604] Ma külön konzultációt tart az uniós alkotmány megszövegezésén dolgozó konvent elnöke és két alelnöke a törvényhozó testület különböző csoportjaival, hogy mindenkivel elfogadtassák az immár nagyrészt közzétett tervezetet. Valéry Giscard d’Estaing és két helyettese a nemzeti parlamentek tagjaival, az Európai Parlament képviselőivel, továbbá a tagállamok delegáltjaival és az Európai Bizottság illetékeseivel vitatják meg az előrelépés lehetőségét. A megbeszélések alapjául az az elnökségi tervezet szolgál, amelyet az elmúlt hét eleje óta több részletben ismertettek és amely az egyeztetések függvényében azóta is folyamatosa n „mozog”. E hét elején például a leginkább vitatott intézményi fejezetben tett le az asztalra újabb változatot Giscard – emlékeztet az EurActiv. Ezen a területen tovább romlott az előrelépés esélye azóta, hogy kilenc tag és jelölt ország a hét végén ny ilatkozatban állt ki a nizzai szerződésben rögzített intézményi erőegyensúly sérthetetlensége mellett (VG, 2003. június 2., 3. oldal). Márpedig az idő egyre fogy: nem egészen három hét – és ezalatt két, egyenként kétnapos plenáris ülés – van hátra a június 20án kezdődő szaloniki EUcsúcsértekezletig, amelyre a konventnek el kell készítenie végleges alkotmánytervét. Amit az Európai unió leendő alkotmányos szerződéséről már most tudni lehet >> a biztos pontok... – az uniónak átfogó, mégis viszonylag röv id alaptörvénye lesz – az alkotmány része lesz az emberi és polgári jogok chartája – az EU önálló jogi személyiség lesz; eddig csak az Európai Közösségeknek volt ilyen státusa, most az unió másik két pillérével együtt (kül- és biztonságpolitika, bel- és igazságügyi együttműködés) az unió lesz az egységes jogi személy – nagyobb beleszólásuk lesz az uniós törvényhozásba a nemzeti parlamenteknek, bár vétójogot továbbra sem kapnak – a bizottsági elnök választásába beleszól az Európai Parlament – szabályozz ák a kilépést az EUból – a mostani, több mint húszféle jogforrás négyre (törvény, kerettörvény, rendelet, döntés) csökken – hivatalos státust kap az informálisan működő eurócsoport – a mai szabályoknál világosabban körülhatárolják az uniós intézmények jogait és hatásköreit – hét helyett öt évre szóló költségvetési terveket készítenek >> ... és a kérdőjelek – az Európai Tanács élére állandó elnök kerülhet, ugyanis a jelenlegi félévenkénti rotáció 25 tagállam esetén káoszhoz vezetne. A nagyobb tagáll amok két és fél, esetleg öt évre választott állandó elnököt kívánnak, a kisebb országok és Brüsszel viszont fenntartaná a rotációt, mindössze egyes országcsoportok összevonását fogadná el – hasonló viták az Európai Bizottság összetétele körül: a bővítés után aligha delegálhat mind a 25 ország egyegy biztost – kérdéses, korlátozzáke – ha igen, mennyire – a nemzeti vétót – ezzel összefüggésben további kérdés, hogy a minősített többség a tagállami szavazatok, illetve a lakosság mekkora arányát jelentse – vitatott a gazdaságpolitikai koordináció is: mennyire legyen önálló az eurócsoport, ki képviselje azt a nemzetközi intézményeknél, bővüljöne Brüsszel jogköre e téren stb. vissza
