Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-26
tegnapi sajtótájékoztatóján Wilfried Gruber, Németország budapesti nagykövete. Nem lenne probléma számunkra a kereszténységre, a vallásra való utalás sem, már csak azért sem, mert ilyen utalás saját alaptörvényünkben is megtal álható. Másoknak azonban más a véleményük - emlékeztetett az állomáshelyéről hamarosan távozó diplomata. Wilfried Gruber - a berlini álláspontot kifejtve - több ponton szembekerült a hivatalos magyar véleménnyel. A németek szerint 25 - vagy még ennél is t öbb - tagállam mellett az Európai Tanács eddigi rotációs rendszere már nem tartható fenn, az egyhangú szavazás követelménye pedig egyenesen katasztrófához vezet - derült ki a diplomata szavaiból. Hasonló a helyzet a Bizottságban - fejtegette tovább Wilfri ed Gruber - mert ez az intézmény sem működhet 25 taggal. Ezért Berlin üdvözölné azt a megoldást, melynek értelmében a Bizottságnak csak 15 teljes jogú tagja lehetne, a többi pedig nem szavazhatna. A Konvent által elkészített alkotmánytervezet elfogadható, s ha ennek ellenére is vannak olyanok, akik változtatni akarnak rajta, akkor ezeknek javaslatuk számára konszenzust kellene elérniük. Ha ez nem sikerül nekik, akkor maradnia kellene az eredeti szövegnek - szorgalmazta a diplomata. vissza "Le kell bontanunk a kiépülő pártállamot" - Válaszol Vojiszlav Kostunica, Jugoszlávia volt elnöke HVG 2003. június 26. Szerző: Németh András Szerbia polgárainak végre meg kellene adni a lehetőséget, hogy ne valami ellen szavazzanak, hanem programok között választhassanak - mondta a HVGnek Vojiszlav Kostunica (59 éves) volt jugoszláv elnök. Szerinte azonban a Gyingyics szerb kormányfő elleni merénylet utáni rendkívüli állapot inkább a demokratikus intézmények lebontására szolgál. HVG: A szerb vezetés ápri lis végén feloldotta a Zoran Gyingyics márciusi meggyilkolása után bevezetett rendkívüli állapotot. Mennyire sikerült leszámolni a merénylet elkövetésével vádolt maffiával? V. K.: A leszámolást már korábban el kellett volna kezdeni. Semmivel sem magyarázh ató, hogy Gyingyics halála kellett ahhoz, hogy a kormány megindítsa a szervezett bűnözés elleni harcot. Nagy baj, hogy a leszámolás meglehetősen szelektív volt. Csak egyes klánokat söpörtek el, míg mások érintetlenek maradtak, s bizonyos "üzletágak", példá ul a kábítószerkereskedelem ellen léptek fel, miközben mondjuk a dohány, az olajmaffiát, az emberkereskedelmet nem bántották. Közben a média egy részét betiltották, a bírói rendszer ellenőrzését elmélyítették. Minderre több nemzetközi szervezet is felfig yelt. HVG. Említette a médiát: a jelenleg kormányzó Szerbiai Demokratikus Ellenzéket, a DOSZt sokan már korábban is azzal vádolták, hogy rátenyerel a médiára. Van eszközük e túlsúly visszaszorításához? V. K.: Nagyon aggaszt, hogy hasonló eszközökkel kel l harcolnunk, mint a milosevicsi időkben, mert a rezsim ellenőrzése alá vonta az elektronikus média egy részét, jóllehet az írott sajtó valamelyest felszabadult. Személyem marginalizálási kísérlete a médiában egyébként már akkor megkezdődött, amikor Jugosz lávia elnöke voltam. A legfontosabb kül- és belpolitikai kezdeményezéseimet a DOSZ ellenőrzése alatt lévő állami médiumok másodrendű eseményekként kezelték. Az állami médiumok feladata az lenne, hogy valós képet fessenek az országban zajló eseményekről, és annyi teret adjanak a különféle pártoknak, amekkora valós befolyással azok rendelkeznek. Nálunk nem így van: az állami tévében a valóságnak csak a karikatúrája látszik. HVG: Válságban van a gazdaság és a társadalom is. Miképp ítéli meg az ország helyzeté t közel három évvel Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök elzavarása után? V. K.: A két és fél évvel ezelőtt remélt gyors gazdasági fejlődés elmaradt. Milosevics megbuktatása előtt 830 ezer embernek nem volt munkája, most csaknem egymilliónak nincs. Az ipari termelés csökken,
