Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-26
Magyarország több olyan két- és többoldalú dokumentumot ratifikált, amely elismeri az államok területi integritásának elvét, nevezetesen a Magyarország és Románia valamint Szlovákia között hatályos alapszerződéseket. A közgyűlés megá llapítja, hogy mindezidáig nem létezik Európában a "nemzet" fogalmának közös jogi definíciója. 11. A közgyűlés meg van győződve arról, hogy a többi olyan pont, amely problémát vet fel, mint a nem magyar identitású családtagoknak a törvény hatályába von ása, a szomszéd államok többi állampolgárának kizárása a gazdasági és szociális jellegű előnyökből valamint a kisebbségi szervezetek bevonása a törvény végrehajtásába, talán elfogadható vagy módosítható lett volna, ha előzetes megbeszélés és olyan kétoldal ú egyezmény tárgyát képezték volna, mint a Magyarország és Románia közötti Egyetértési Nyilatkozat. 12.A. A közgyűlés hivatkozik továbbá az EBESZ Nemzeti Kisebbségi Főbiztosának 2001. október 26i nyilatkozatára, melyben a főbiztos kinyilvánítja aggoda lmát olyan törvények miatt, mint a magyar, mert ezek megkérdőjelezik a kisebbségvédelem terén elért eredményeket, és az illető országban élő többséggel szemben hátrányos megkülönböztetést vezetnek be. Az ilyen helyzetnek katasztrofális hatása lehet magára a kisebbségre nézve, és az európai államok egymás közötti viszonyára. A közgyűlés örvendetesnek tartja, hogy a magyar kormány és az EBESZ Nemzeti Kisebbségi Főbiztosa között ismételten konzultációk folytak. 12.B. A közgyűlés tudomásul veszi és üdvözli, hogy a magyar Országgyűlés 2003. június 23án módosította a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényt számos olyan ponton, amely korábban bírálat tárgyát képezte. Ez a módosítás azonban nem kétoldalú tárgyalások alapján jött létre. 13. A K özgyűlés ezért nyomatékosan kéri Magyarország kormányát és parlamentjét, hogy találjon módot a 2001. június 19i, a kisebbségeknek biztosított kedvezményes bánásmódról szóló törvény további módosítására olyan formában, hogy az a szomszédos országokkal tört énő tárgyalásokon és kétoldalú egyezményeken alapuljon, megfeleljen a Velencei Bizottság javaslatainak, valamint az EBESZ Nemzeti Kisebbségi Főbiztosa és a közgyűlés által a jelenleg érvényben lévő törvényről kifejtett bírálatoknak. Ezen túlmenően a közgyű lés felhív minden érintett kormányt arra, hogy kezdjen érdemi tárgyalásokat, vagy folytassa azokat. vissza BP0095 4 230 MTIk1029 Visegrádi csúcs - Kovács László - MTIinterjú kod: diplomácia/eu/NKSZ/KULP fk: CZ/PL/H U/SK/UA ld: Keszeli Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Tále (AlacsonyTátra), 2003. június 25., szerda (MTI) - A visegrádi együttműködés eddigi elsődleges célja a felkészülés, a csatlakozás legjobb feltételeinek közös megteremtése volt, most pedig az a feladat, hogy az unión belül hogyan működjön együtt, hogyan érvényesítse érdekeit a négy visegrádi ország - mondta az MTInek Kovács László. A magyar diplomácia vezetője a visegrádi országok miniszterelnökeinek csúcstalálkozóján, az alacsonytátra i Tále nevű üdülőhelyen, a szerdán reggel megkezdődött tanácskozás helyszínén adott exkluzív interjút. Kovács hangsúlyozta: - A négy országot az unión belül adott földrajzi helyzetük köti majd össze, közülük három ország úgymond a "közepes kategóriába " tartozik, Lengyelország pedig a nagy uniós országok egyike lesz, ezért ebben lesz némi érdekkülönbség, ám ez kevésbé fontos, mint az a körülmény, hogy új országként egyaránt érdekünk a tizenöt tagország között egyenrangúságunk és egyenjogúságunk megterem tése. A külügyminiszter emlékeztetett a visegrádi együttműködés 12 éves múltjára, melynek során széles körű politikai, gazdasági, kulturális, oktatási és egyéb területekre kiterjedő együttműködés rendszere alakult ki. "Ez is összeköt bennünket, mint ahogy az is, hogy közösen formáljuk majd az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáját" - mutatott rá. Kovács László szerint ezen belül nagyon fontos a "szélesebb Európa" keretei között kialakítandó "új szomszédságpolitika". Kifejtette: Magyarország szempontjáb ól ez különösképpen fontos, hiszen míg Csehországnak nem lesz unión kívüli szomszédja, addig az EU külső határán fekvő Lengyelországnak, Szlovákiának és Magyarországnak Ukrajna lesz a szomszédja, ráadásul Magyarország Romániával, SzerbiaMontenegróval és H orvátországgal is határos, tehát különösen érintett a kialakítandó új szomszédságpolitikában. "Mélységesen egyetértünk abban, hogy az EU bővítése ne hozzon létre új választóvonalakat" - fogalmazott a magyar külügyminiszter.
