Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-26
Kovács László hangsúlyozta: ezért is kapott meghívást - Magyarország egyetértésével - a tálei csúcstalálkozóra Viktor Janukovics ukrán miniszterelnök, hiszen a négyek közül három országnak eleve érdeke, hogy az unió keleti határán ne alakuljon ki az a bizonyos választóvonal. vissza Magyar vesszőfutás az ETben NSZ • 2003. június 26. • Szerző: Nagy Csaba Strasbourgban nagy többséggel elfogadták tegnap a magyar státustörvényt bíráló Jürgensjelentést. A holland raportőr főként azt kifogásolta, hogy a magyar kormány nem kötött kétoldal ú megállapodásokat szomszédaival. A román és a szlovák felszólalók össztüzet zúdítottak a státustörvényre. Tabajdi Csaba (MSZP) szerint a közgyűlés olyan dokumentumot fogadott el, amely gyakorlatilag okafogyottá vált, és a három lényeges kérdésben – terü letenkívüliség, etnicitás és diszkrimináció – nem marasztalta el Magyarországot. Németh Zsolt (Fidesz) viszont úgy vélekedett, hogy felesleges volt a státustörvény hétfői módosítása, ami történt, az az egyoldalú engedményeken alapuló, alkalmazkodó magyar k ülpolitika kudarca. Eörsi Mátyás (SZDSZ) szerint ha 2001ben a magyar parlament meghallgatta volna az SZDSZ aggályait, akkor a mostani vesszőfutás megelőzhető lett volna. Fájdalmasan közömbös maradt tegnap a kedvezménytörvényt védő magyar állásponttal sze mben az Európa Tanács strasbourgi parlamenti közgyűlése. Erik Jürgens raportőr a hét eleji budapesti törvénymódosítás ellenére fenntartotta kritikáját, ami ellen a magyar képviselőkön kívül alig néhányan emeltek csak szót. Jellemző, hogy a hatszáz képvise lő közül alig több mint százan voltak jelen a vitán, és 90 százalékuk megszavazta a magyar eljárást több szempontból is bíráló dokumentumot. Ráadásul a végleges szövegbe úgy emelték be a budapesti törvénymódosítást üdvözlő, ám további változtatásokat szorg almazó passzust, hogy a jogszabály szövegét a képviselők nem is ismerték. A román és a szlovák felszólalók össztüzet zúdítottak a státustörvényre. A szlovák Robert Fico úgy fogalmazott: amíg a két ország meg nem állapodik, addig Szlovákia a nemzetközi jog megsértésének tekinti a törvény alkalmazását. A román felszólalók is úgy kérték számon a kétoldalú megállapodást, mintha meg sem született volna a két kormányfő közötti egyetértési nyilatkozat. Jürgens a vitában közölte: üdvözlendő a kritikákat figyelembe vevő budapesti törvénymódosítás, de a jogszabály és annak alkalmazása továbbra is ellentétes az ET, az EBESZ és az Európai Unió ajánlásaival. Szerinte rossz üzenet, hogy Budapest a jogszabály elfogadása előtt nem kötött kétoldalú megállapodásokat szomszéd aival, elsősorban Szlovákiával. A raportőr azzal utasította el az öszszehasonlítást más országok, így Portugália státustörvényeivel, hogy azok általános érvényűek, és a magyarral szemben nem csupán egy meghatározott országcsoportban élőkre vonatkoznak. A holland szociáldemokrata politikus közölte: a magyaroknak végre magukba kellene nézniük, talán mégis bennük van a hiba, és nem a külvilágban. Arra a kérdésre, hogy milyen konkrét kifogása van még a státustörvény tartalmával kapcsolatban, a zsebébe nyúlt, é s elővett egy magyarigazolványt. – Ez! Amíg ez az okmány a koronával a fedőlapján úgy néz ki, mint egy útlevél, addig aligha várhatják el a szomszédok egyetértését. Tabajdi Csaba (MSZP) értékelése szerint olyan dokumentumot fogadott el a közgyűlés, amely gyakorlatilag okafogyottá vált a törvénymódosítás után. Magyarországot a három alapvető kérdésben – területen kívüliség, etnicitás és diszkrimináció – nem marasztalta el a határozat. A jelentésnek nincs folytatása és következménye. Tabajdi szerint helyesne k bizonyult a Medgyessykormány erőfeszítése, hogy az európai szervezetek észrevételei alapján módosította a törvényt. „Magyarország megspórolhatta volna magának az
