Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-23
velük, sőt bennük a magyar nemzeti érdekek. Felsorolásaiban sorjáztak a konkrétumok: ezt és ezt akarjuk elérni az uniós reform belső hatalmi és pénzelosztási harcaiban, így és így akarjuk megtartani a közösség működőképességét és szolidaritását, ezzel egyetértünk, azzal nem, ezzel ebben az ügyben most szövetkezünk, attól abban a kérdésben jobb ajánlatot várunk. Kitűnt, hogy a magyar álláspontok tényszerűek, van logikájuk, és nem beolvadnak, hanem saját szögben bár, de beilleszkednek a nagy mozaikba. Magyarország külső megítélése az utóbbi hetekben romlott – Theszaloníkiben talán megfordult a szél. Ami azért is jól jönne, mert a magyar kormány uniós kezdő lépése elképesztően merész: felvetette, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó embereknek ne csak az egyéni, hanem a kollektív jogait is védje az unió, és ez kerüljön bele az EU alkotmányáb a. Ha sikerülne, egyrészt az egyik legfontosabb magyar nemzeti érdek elfogadtatása lenne – másrészt eszmei és politikai fordulat egész Európában. Bár az EU a kisebbségek uniójának is nevezi magát, eddig ez csupán annyit jelentett, hogy kéri a tagállamokat: kisebbségi mivolta miatt ne szorítsák hátrányba egyik polgárukat sem. Még az alkotmányt csak javasló konventen sem ment át az a magyar javaslat, hogy a kisebbségnek közösségi jogok is kellenek, önazonosságuk megtartására a kisebbségiség hátrányait a többs égi állam legyen köteles a lehetséges legnagyobb mértékben kiegyenlíteni. Budapest most a döntéseket hozó kormányközi konferencia elé áll ezzel. Nagy csata lesz. Amilyen meghökkentő, olyan biztató: a francia és a görög vezető azonnal hangosan megtámogatta a magyar javaslatot. Pedig ez a két ország a határaikon belüli nemzeti kisebbségekről eddig szinte tudomást sem vett. Lehet, hogy tényleg fordul a szél? Ám a sikeres tűzkeresztség után messze még a vízválasztó. Az EUban sose tudni, mikor és hogyan dől el valami, és most egyszerre sok nagy csörte folyik. Amíg egy elhatározás eljut a megvalósításig, sokszor leszedik róla a keresztvizet. S az eredmény olykor csak a „vagy amit akartok”. Például ismét mindenki barátot lát Amerikában, igyekezve elfelejtetni, ho gy néhány uniós országnál hat héttel ezelőtt ez még nem így volt. Meglehet, újabb hat hét múlva megint nem így lesz, most azonban sikerült rögzíteni egy közös külpolitikai határt, amit – ígérték maguknak – egyikük sem lép túl. Egy másik határt viszont tény leg átléptek. Akik attól féltek, hogy a keleti bővítés miatt Európa balkanizálódik, most azt remélik, hogy az igazi Balkán is európaizálódik. A Balkánnak mindig, önmaga balkanizálódásának gyakran testközelében leledzve, Magyarország ezt tényleg nagyon akar ja. vissza BP0051 4 230 MTIk1021 Románia/kedvezménytörvény - Krónika - kommentár kod: jogszabály/nemzetiség/BELP/JOGI fk: RO/HU ld: Gózon István, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2003. június 23., hétfő (MTI) - Feltehetően nem befolyásolja a kedvezménytörvény módosításával kapcsolatos végső szavazás kimenetelét az erdélyi egyházfők utolsó pillanatban közzétett felhívása, de a politikusok kijelentései mutatják, hogy szükség volt erre a lépésre - hangsúlyoz ta hétfői kommentárjában a Krónika című erdélyi napilap. Az írás szerzője szerint "Erdélyben ugyanis meglehetősen hamisan csengett az a kijelentés, hogy a határon túli magyarok 98 százalékban támogatják a státustörvény átszabási elképzelését". - E z a kijelentés a Magyarországot elözönlő román vendégmunkások millióiról szóló riogatással került egy helyre a tudatokban. Még akkor is, ha a következtetés levonására látszólag lehetőséget adott a határon túli magyar szervezetek vezetőinek aláírása. Erdély ben ugyanis aligha akad olyan magyar, aki örvend annak, hogy kikerül a törvényből az egységes magyar nemzetre való utalás, hogy elveszti jelentőségét a Szent Koronával díszített igazolvány - hangsúlyozta a kommentár. A Krónika szerint az erdélyi magya rság még a kedvezmények körének bővítését sem fogadhatja aggodalom nélkül, mivel az a tény, hogy immár egy gyermeknek, sőt a magyar oktatási intézmények nem magyar gyermekeinek is jár a támogatás, a megvonás, az átirányítás első lépésének tekinthető. - Így kell módosítani a törvényt ahhoz, hogy az intézményeknek lehessen átutalni azt a pénzt, amit a polgári kormány eredetileg a családoknak szánt. Nem valószínű, hogy az erdélyi magyar szülő ösztönző tényezőnek érzi majd, hogy a magyar iskolában - hála a z anyaországi támogatásnak - nem pentium egyes, hanem pentium hármas számítógépek állnak a gyermekek rendelkezésére, és nem hét van belőlük, mint a
