Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-23
román iskolában, hanem esetleg tizenhét. A magyar iskola vállalásának többletkiadásai a családok szintjén je lentkeznek, és ezeket nem oldja meg az intézménytámogatás - írta a lap. A szerző szerint üresnek tűnik a magyar külügyminiszternek az az érvelése, hogy a törvény korábbi változata a Magyarországgal szomszédos államok ellenállásába ütközött. - Üresn ek tűnik, mert a mostani változat is a szomszédok ellenállásába ütközik. Magyarázatként csak annyit: Moldova annak idején barátságtalan lépésként értékelte, hogy Románia kettős állampolgárságot ajánl állampolgárainak. És lám, a chisinaui parlament a hét vé gén fogadta el a kettős állampolgárság elismerését rögzítő alkotmánymódosítást - hangsúlyozta a kommentár. Kovács a kedvezménytörvényről A kedvezménytörvény módosításával a kormány olyan szabályozásra törekszik, amely tényleges előnyöket nyújt a ha táron túli magyarságnak és nem okoz feszültséget Magyarország és szomszédai, illetve Magyarország és az európai intézmények, mindenekelőtt az Európai Unió viszonyában - közölte Kovács László, külügyminiszter vasárnap az MTIvel. A miniszter a Kárpátaljai M agyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) választmányának vasárnapi nyilatkozatára és több erdélyi magyar történelmi egyház állásfoglalására reagált, amelyekben kijelentik, hogy nem tartják elfogadhatónak a kedvezménytörvény módosított változatát, s ragaszkodnak a jogszabály eredeti tartalmához és formájához. Kovács hangoztatta: ha a magyar kormány az eredeti megfogalmazásokhoz térne vissza, akkor a törvényt több szomszédos országban nem engednék alkalmazni, így abból a határon túli magyarságnak semmiféle előnye n em származna, ráadásul Magyarország szembekerülne az EUval is. Emlékeztetett arra, hogy a Magyar Állandó Értekezlet tavaly novemberi ülésén konszenzussal elfogadott módosítás több szomszédos ország kormányának határozott elutasításával és az európai intéz mények, köztük az Európai Unió határozott ellenzésével találkozott. Kiemelte, hogy a határon túli magyarok 98 százalékát képviselő szervezetek a kormány törekvését méltányolják, hiszen a Magyar Állandó Értekezlet legutóbbi ülésén az ennek szellemében kiala kított módosítását elfogadták. vissza MTI Medgyessy Péter kiállt a tagországok egyenjogúsága és a kisebbségek kollektív jogai mellett − Huszonöten Szalonikiben [20030623] Első alkalommal voltak valamennyi ülésnek résztv evői a jövőre csatlakozó országok – köztük Magyarország – első számú vezetői az Európai Unió csúcstalálkozóján. A kiemelt témák között mindenekelőtt a konvent alkotmánytervezete, valamint a bel- és igazságügyi együttműködés továbbfejlesztése szerepelt. A konvent által eddig elért eredményt a zárónyilatkozat végül úgy minősítette, mint ami jó alap a kezdéshez az őszi kormányközi reformkonferencián. Az állam- és kormányfők egyúttal felkérték az EU soros elnökségét júliustól ellátó olasz kormányt, hogy októbe rre hívja össze az újabb – az alkotmánytervezettel kapcsolatban döntéshozatali jogosítványnyal bíró – kormányközi konferenciát. Arra is bátorították Rómát, hogy dolgozza ki részletesen az általa nemrég felvetett, nagyszabású beruházási program tervét, amel y az EU gazdaságának élénkítését szolgálná. Magyar részről Medgyessy Péter úgy vélte, hogy „a munka javát a konvent sikeresen elvégezte”, de vannak nyitott kérdések is, amelyek kapcsán konkrét magyar észrevételek és igények maradtak még az asztalon. Ilye n mindenekelőtt az a törekvés, hogy a kisebbségek kollektív jogaira is legyen utalás a leendő uniós alkotmányban. Medgyessy felvetését felszólalásában a görög elnökség, valamint Jacques Chirac is támogatta. A francia elnök utóbb sajtóértekezletén is kitért a témára, és megerősítette: arra kérte a magyar kormányfőt, hogy rövid feljegyzésben vázolja vonatkozó észrevételeit, amely alapján a kérdést majd megvizsgálják, hogy a kormányközi konferencia végére lehetőleg szülessen valamilyen megoldás.
