Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-19
10 szembeszögezték. Kárpátdunai monarchiáról, Dunamedencei konföderációról, Nagyausztriai Egyesült Államokról vizionáltak negyvennyolc román forradalmárai, az ötvenes évek emigrációba kényszerült Kossuth Lajosa, majd a kiegyezés után a román szellemi élet egyik legjelesebb képviselője, A. C. Petrovici. Hogy csak néhányukat említsük… Az egymás ellenében keresett és megtalált nemzeti függetlenség azonban hamar elhallgattatta vagy feledésre ítélte az efféle – úgymond felelőtlen – álmokat és álmodozókat. Hogy manapság, az Eur ópai Unióba való belépésünk előestéjén aztán mégiscsak kiderüljön, hogy nekik volt igazuk, ők voltak a józanul gondolkodó politikusok, a realisták, a tisztánlátók. Mert már akkor is csak úgy lehetett megközelíteni a valóságot, ha az ember elszántan elrugas zkodott tőle. Azt, hogy Románia bécsi nagykövetségén egy kétszeresen is kisebbségi (mert önmagát szásznak és magyarnak is valló) nő képviselhesse a román kultúrát, nemrég sokak szemében még a nagyromán nemzeti eszme arculcsapásának számított volna. Ma úgy tûnik, ez is lehetséges, sőt Bécsből szemlélve, lassan talán természetes is. Nem csak azért, mert Ildikó irányítása alatt a román – osztrák kulturális kapcsolatokat soha nem látott vitalitás jellemzi, de azért is, mert a Monarchia egykori fővárosában bárme rre induljon is az ember egyszerre találkozhat magyar, román, erdélyi szász vagy sváb emlékekkel. A modern román kultúra legfontosabb impulzusainak jelentős része is mindig innen érkezett, s ha politikai vagy társadalmi kataklizmák dúlták föl társadalmaink at, a magyar, a román, a szász értelmiség legjobbjai is itt kerestek menedéket. Nemcsak Bessenyei testőrködik itt, de néhány éven át itt tanult Mihai Eminescu és József Attila, s 1919ben, 1945ben, 1956ban, 1985ben ide menekült jóformán mindenki, akinek menekülnie kellett. S azóta is együtt vagyunk. Legalábbis a bécsiek közösségi emlékezetében, melyben a Dunamedencei konföderációról szőtt álmodozások lassan az Európai Unió realitásaivá szilárdulnak, egy olyan államszövetség rendjévé, melyben mi németek, románok, magyarok végre valóban megtalálhatjuk önmagunkat és egymást, azaz nemcsak a hőn óhajtott anyagi és katonai biztonságot, de lelkünk igazi nyugalmát is. Ideje már. vissza Bíró Béla, csíkszeredai egyetemi tanár BP0385 4 130 MTIb2036 OGY - külügyi bizottság - CDIhatározat - MSZP kod: ogy/BELP fk: HU ld: Budapest, 2003. június 18., szerda (MTI) - Az MSZPfrakció sajnálattal tapasztalta, hogy Orbán Viktor a külügyi bizottság szerdai ülését sem haszná lta fel arra, hogy bizonyítsa az emberi jogi jogsértések magyarországi elszaporodásáról szóló állításait - közölte Lendvai Ildikó szerdán az MTIvel. "Orbán Viktor az általa kezdeményezett lisszaboni nyilatkozat képtelen és alaptalan vádjait továbbra i s csupán a Szabadság Kis Köre nevű, saját híveiből álló polgári kör összeállításával próbálta bizonyítani, amely nem tekinthető független emberi jogi szervezetnek" - írja a szocialista frakcióvezető közleményében, a volt kormányfő, a Fidesz elnöke külügyi bizottsági meghallgatására utalva. "Mivel a bizottsági ülésen a volt miniszterelnök nem élt a kínálkozó alkalommal, a szocialisták változatlanul elvárják, hogy Orbán Viktor tárja fel, milyen független szervezetektől eredő bizonyítékok alapján vádolta m eg az emberi jogok iránti új keletű, korábban nem tapasztalt érzékenységgel saját hazáját" - fogalmaz a frakcióvezető. Lendvai Ildikó kitér arra is: a szocialista képviselők megütközéssel tapasztalták, hogy Németh Zsolt fideszes bizottsági elnök nem ad ott módot az üggyel foglalkozó határozattervezet szavazásra bocsátására, amely kimondta volna: a lisszaboni határozat komoly károkat okoz Magyarország külpolitikai érdekeinek. "Orbán Viktor úgy vélte, hogy a határozat időszerűségét az emberi jogok magy arországi helyzetének romlása indokolta. A bizottság ezt vitatta, egyben javasolja, hogy az emberi jogi ügyeket az Országgyűlés emberi jogi bizottsága tárgyalja meg" - áll a szavazásra fel nem tett javaslatban. vissza Új sztr ádák épülnek Horvátországban Világgazdaság [20030619]
