Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-19
11 Miközben Horvátország, Magyarország és BoszniaHercegovina arról tett közzé közleményt, hogy egyöntetűen támogatják a Ploce – Budapest összeköttetést javító V. c közlekedési folyosó megépítését, Horvát ország önmaga is folyamatosan fejleszti autópályáit. Mint Sült Tibortól, az ITDH zágrábi kereskedelmi szolgálati irodájának vezetőjétől megtudtuk: még ebben a hónapban 133 kilométernyi új sztrádaszakasszal bővül az ország autópályahálózata. Ezek között va nnak olyanok is, amelyek különösen fontosak a magyarok számára. Ilyen a Rijeka felé haladó pályának az a most átadásra váró 44 kilométeres szakasza, amely a Karlovac utáni közlekedést javítja, vagy éppen a Dalmáciába vivő pálya déli részén átadásra váró sz akasz. Jelenleg egyébként 447 kilométernyi sztrádán lehet már közlekedni Horvátországban, ahol – a tervek szerint – 2005ig további 450 kilométernyit építenek. A jelenlegi tervekben pedig összesen 1365 kilométernyi sztráda szerepel. Ez nemcsak az építőkn ek diktál feszített tempót, hanem a finanszírozásban is. Mindenesetre Horvátország évente költségvetésének 10 százalékát fordítja az autópályaprogramra. Ami az említett háromoldalú egyeztetést illeti: a három ország képviselője – magyar részről Bársony András külügyi államtitkár – arról is tárgyalt, hogy a közúti folyosó építése nem szoríthatja háttérbe a vasúti forgalom korszerűsítését, ami iránt nagy az érdeklődés a térségben. Várható, hogy a hármas együttműködés hozzájárul az Európai Unió és az Európa i Bizottság tagországaitól remélt támogatás megszerzéséhez is – szögezi le a szarajevói találkozóról kiadott közlemény. vissza Budapest a WTOhoz fordul - A horvát – magyar konfliktusban ötvenötmillió dolláros élőállat- és húse xportpiac a tét Világgazdaság [20030619] Szerző: N. Vadász Zsuzsa Nem kizárt, hogy a magyar kormány hamarosan megnehezíti néhány horvát importtermék piacra jutását – vélik szakértők. Realitást ad véleményüknek, hogy Budapest néhány hete kemény hangon ti ltakozott, miután Zágráb a BSEre hivatkozva húsimportstopot léptetett életbe a magyar termékekkel szemben is. Hivatalos forrásból annyit sikerült megtudnunk, hogy Budapest a WTO elé viszi az ügyet. Magyarország kezdeményezésére a jövő héten a Kereskedelm i Világszervezet (WTO) növény- és állategészségügyi bizottsága is megvitatja a Horvátország által májusban hozott élőállat- és húsimporttilalmi intézkedést – tudtuk meg Major Istvántól, a Külügyminisztérium helyettes államtitkárától. Zágráb a kergemarhakó r elterjedésének megelőzésére hivatkozva vezette be a tilalmat. A magyar szempontból mintegy 55 millió dolláros exportpiacot ellehetetlenítő intézkedés egyértelműen protekcionista, piacvédelmi jellegű, amelyet előzetes értesítés, konzultáció nélkül lépte ttek életbe, szögezte le Major. A helyettes államtitkár lapunknak nyilatkozva rámutatott: az intézkedés hatálya alól Zágráb mentesítette Szlovéniát és az Európai Unió országait, pedig – tette hozzá – ismert, hogy ez utóbbi régió a BSEkór gócterülete. Ugya nakkor Magyarországra vonatkozik a szállítási tilalom, pedig nálunk soha nem volt pozitív kergemarhakóreset. Nem beszélve arról, hogy minden egyes magyar élőállat- és hússzállítmányt dokumentálnak, azaz magyar eredetű állategészségügyi tanúsítvánnyal lát nak el, amely biztosítja, hogy az adott állatot nem táplálták állati eredetű fehérjével. Budapest emellett azt is abszurdnak tartja, hogy Horvátország az importtilalmat a marhán és a birkán túl kiterjesztette a halakra, a baromfira és a sertésre – annak el lenére is, hogy soha sehol fel nem merült, hogy a szarvasmarha és a birka mellett más állatot fertőzne a kór. Magyarország már korábban tiltakozott Horvátországnál az intézkedés miatt, követelve annak haladéktalan visszavonását. Budapest hivatalosan jele zte azt is, hogy ha erre rövidesen nem kerül sor, Magyarország kénytelen lesz a kétoldalú alapon rendelkezésre álló, illetve a nemzetközi szervezetek által nyújtott lehetőségek igénybevételével ellenintézkedést bevezetni. Mindennek fényében szakértők nem t artják kizártnak, hogy a magyar gazdaságdiplomácia rövidesen lépni fog, és nem csak oly módon, hogy Brüsszelbe és Genfbe viszi az ügyet. Reálisnak tartják azt is, hogy hasonló lépésre szánja el magát a magyar
