Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-16
eljárásnak a nizzai szerződés szerinti bonyolult rendszere maradna érvényben. A váltás után a minősített többség a tagállamok egyszerű többségét jelentené abban az esetben, ha ugyanezek a tagállamok egyúttal az unió össznépességének leg alább a háromötödét (60 százalékát) képviselik. A TAGÁLLAMI VÉTÓJOG alkalmazhatóságának a köre tovább szűkülne, bár még mindig nem abban a mértékben, mint sokan szerették volna. Megmaradna az egyhangúság követelménye a kül- és biztonságpolitikában, az adópolitikában, valamint szociális ügyekben. Az egyhangúságról minősített többségre való áttérésre javasolt egyik legfontosabb terület a bevándorlási és menekültügyek. AZ EURÓPAI PARLAMENT illetékességi körei tovább bővülnének, elsősorban azzal, hogy n agymértékben, körülbelül a kétszeresére emelkedne azoknak a területeknek a száma, amelyeken a képviselőtestületet közvetlenül is be kell vonni a döntéshozatali eljárás minden fontosabb szakaszába. Ezekben az úgynevezett együttdöntési eljárásokban a tanács és a parlament teljesen egyenrangú partner, a döntés egyikük akarata ellenére sem születhet meg. A KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK bonyolult rendszere egyszerűbbé és áttekinthetőbbé válna, még a használt elnevezések szintjén is. A jogi eszközök száma a jelenle gi 15ről 6ra csökkenne. Ezek között lenne kétféle törvényhozási aktus - az európai törvény és az európai kerettörvény , kétféle nem törvényhozási (végrehajtói) aktus - az európai rendelet és az európai döntés , valamint ugyancsak kétféle, jogilag nem k ötelező érvényű eszköz, az uniós intézmények által kiadható ajánlás és a vélemény. vissza Erdész Jenő Újraválasztották Meciart A szlovák exkormányfő tizenkét éve pártelnök A Demokratikus Szlovákiáért Néppárt (HZDS) szomba ti tisztújító közgyűlésén ellenjelölt hiányában, elsöprő többséggel ismét Vladimír Meciart választották elnöknek. A volt szlovák kormányfő pártjának megalapítása, 2001 júniusa óta megszakítás nélkül tölti be ezt a tisztséget. Küldöttként részt vett a tanác skozáson a vizsgálati fogságból nemrég szabadlábra helyezett Ivan Lexa volt titkosszolgálati főnök is, akit hosszas tapssal köszöntöttek a jelenlevők. Döntöttek a közgyűlésen arról, hogy a párt ezután Néppárt – HZDS néven szerepel majd. Lényegesen módosított ák az alapszabályt, amelyben először került be az a megállapítás, hogy a HZDS Szlovákia uniós tagságának feltétlen híve, és elősegíti a polgárok demokratikus részvételét az EU politikájának formálásában, és támogatja az európai polgári értékrend megerősíté sét. A tisztújítást követő sajtótájékoztatón az újraválasztott pártelnök bejelentette, hogy a három év múlva esedékes parlamenti választásokon nem kíván listavezető lenni. Ezt szakértők azzal magyarázzák, hogy Meciar jövőre ismét államfőnek jelölteti magát . Erről azonban szombaton nem volt hajlandó nyilatkozni. A tanácskozás színhelyén, a középszlovákiai Puhón (Púchov) fiatalok tüntetettek a HZDS, főleg Meciar és Lexa ellen. Emiatt a pártelnök a közgyűlés végén a hátsó kijáraton hagyta el a helyiséget. vissza Leghátul Egyre kínosabbá válik Magyarország számára, hogy nagyon kevesen vettek részt az uniós csatlakozásról szóló népszavazáson. A tegnap befejeződött cseh referendum sikere után ma már talán kijelenthető: hazánk a z egyetlen, ahol sikerült teljes közönyt kialakítani az uniós tagsággal kapcsolatban. Eddig ugyanis sehol nem maradt 50 százalék alatt a részvétel, és várhatóan többeket mozgósít majd a szavazás Lettországban és Észtországban is. Még szomorúbb a kép, ha eh hez hozzávesszük, hogy 1972 és 1994 között tíz hasonló referendumot rendeztek a csatlakozásról az európai közösséghez, és mindegyiken a szavazásra jogosultak több mint ötven százaléka adta le a voksát. Itthon az elmúlt egy évben a közbeszédben szinte csak politikusi szólamokat hallani az EUtagság fonto sságáról, az emberek otthoni, munkahelyi magánbeszélgetéseiből szinte teljesen hiányzik e téma. Lengyelországban például egyegy kisebb falu szinte teljes lakossága elment meghallgatni az érveket és ellenérveket a helyi kampányrendezvényen, és a varsói koc smákban is hallhatott az ember élénk szóváltásokat. Az EU közvéleménykutató cégének adatai azt mutatják: a jelöltek közül a magyarok tudják a legkevesebbet az EUról és annak mûködéséről. Ami pedig még aggasztóbb: itthon a cégek sem kezdték el a csendes felkészülést a tagságra. Az Eurochambres és a PriceWaterhouse felméréseiből egyaránt az derül ki, hogy a közép- és kisvállalkozások nagyobb része még csak nem is tájékozódott arról, milyen követelményeknek kell majd megfelelnie, és
