Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-16
milyen új kihívások várh atnak rá. A változtatásokat pedig még kevesebben kezdték el, de ez nem is aggasztja őket. Alapvetően nem félnek a versenytől, majd lesz valahogy, vélik. Így már nem is annyira meglepő, hogy az uniót körülvevő magabiztos közönyben a belépést egyébként támo gató többség nem érezte fontosnak, hogy szavazatával is támogassa azt. Lefutott ügynek vélték az egészet. Mint ahogyan politikusaink is. Az a 25 százalék "igen” úgyis meglesz, gondolták. Talán ezért engedte meg magának Orbán Viktor is, hogy kettős játékot játsszon, és "igen, de” kezdetû mondatokkal próbálja távol tartani az urnáktól hívei egy részét. Amikor az első figyelmeztető közvéleménykutatási eredmények megjelentek, ő ugyan határozottabban a belépés mellé állt, de addigra a polgári körökön keresztül világossá vált a Fideszszavazók számára az üzenet: nem jó, ha sokan szavaznak, mert az a kormány sikerének tûnne. Látszólag hasonló volt Václav Klaus konzervatív cseh államfő viselkedése is, amikor arról panaszkodott, milyen kár, hogy Csehország ilyen g yorsan ismét elveszíti szuverenitását, és hogy az EU központosító törekvésekkel teli szervezet. Azt sem volt hajlandó elárulni, hogy ő miként szavaz majd. Ráadásul kijelentette: ha elbukik a népszavazás, lemondatja a baloldali kormányt. Csakhogy Klaus régó ta ismert euroszkeptikus, aki korábban többször is nyíltan ellenezte az uniós tagságot, most viszont a szavazásra buzdított. Így unióellenes hívei elmentek szavazni, és talán ezért is volt magasabb Csehországban a "nem”ek aránya, mint a többi közép- és ke leteurópai országban. Csakhogy a szavazásra jogosultak közül még az EU kérdésében leginkább megosztott Máltán – ahol a most ellenzékbe szorult erők kormányzásuk idején leállították a tagságról folyó tárgyalásokat – is többen mondtak igent, mint Magyarországon. Míg a litvánok 56 ,9, a szlovénok 53,8, a lengyeleknek pedig 46,6 százaléka vette a fáradságot, hogy leadja "igen” szavazatát, addig a magyar választóknak csak 38,6 százaléka. Márpedig ez a gyenge legitimáció még megbosszulhatja magát, amikor a társadalom szembesül a tagság első éveinek nehézségeivel. Vagy lehet, hogy a Fidesz éppen ezt akarja? vissza Rockenbauer Nóra lapunk munkatársa Napirenden az európai parlamenti képviselőválasztásról szóló javaslat 2003. június 16. 6:00 MNO MTI A kedvezménytörvény módosítása és az európai parlamenti képviselőválasztásról szóló törvényjavaslat megvitatása, valamint számos előterjesztés zárószavazása szerepel az Országgyűlés hétfői és keddi ülésének napirendjén. A hétfői ülésnapot a Varga László n emrégiben elhunyt fideszes politikus helyére kerülő Rubovszky György mandátumigazolásával, majd a Nagy Imre és mártírtársai halálának 45. évfordulójáról történő megemlékezéssel kezdi a Ház. Az interpellációs időszakot követően az ombudsmanok tavalyi tevé kenységéről szóló beszámolókról szavaznak a képviselők, majd határoznak a földgázellátásról szóló törvényjavaslatról is. Az Országgyűlés e héten szavazni fog az önkormányzatok idei címzett támogatásáról, a közoktatásról, a pártok mellet működő alapítvány ok létrehozásáról, illetve a házszabályváltoztatásáról szóló előterjesztésekhez beérkezett módosító javaslatokról. A T. Ház megkezdi a Keleti György (MSZP) által kezdeményezett alkotmánymódosítás, a természet védelméről szóló törvénymódosítás, a közszol gálati tévék és rádió alaptőkeemelését célzó javaslat és a kedvezménytörvény módosításának általános vitáját, valamint az Európai Parlament tagjainak választásáról és jogállásáról és a magyar állampolgárságról, valamint az óvoda és iskolabezárások okait v izsgáló bizottság létrehozásáról szóló javaslatok általános vitáját.
