Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-16
ünnepség előtt Hajdú Jenő, az emléktársaság elnöke. Elmondta: az elmúlt években nagyon sok - Rákóczi történelmi örökségével kapcsolatos - dokumentumot, kiállításra méltó emléktárgyat gyűjtö ttek össze, de ezek kiállításához az épület belső átalakítására lenne szükség, erre azonban nincs pénzük, ám bíztató, hogy a Teleki László Alapítványtól most jelentős segítséget kaptak és reményeik szerint a település EUhoz benyújtott pályázata is eredmén yes lesz. vissza BP0110 5 230 MTIk1019 EU/intézmények - Az EU alkotmánytervezete (PAN) kod: eu/eup/JOGI/NKSZ fk: NEUR ld: Brüsszel, 2003. június 15., vasárnap (MTIPanoráma) - Az Európa jövőjével foglalkozó konv ent még az utolsó pillanatokban is több lényeges ponton módosította az EU új alkotmányos szerződésének tervezetét, mielőtt pénteken közmegegyezéssel elfogadta volna a végleges - bár még mindig nem teljes - változatot. A tanácskozó gyűlés által javasolt leg fontosabb reformok a következők: Az EURÓPAI UNIÓ önálló jogi személyiséget kapna, vagyis a hatáskörébe tartozó területeken e minőségében köthetne jogilag kötelező érvényű megállapodásokat. Ezzel egyúttal megszűnne jelenlegi hárompilléres szerkezete, am elyben az első pillért az eredeti közösségek, illetve a közösségi politikák, a másodikat a közös kül- és biztonságpolitika, a harmadikat pedig a bel- és igazságügyi együttműködés alkotja. Ebben a rendszerben csak a közösségek rendelkeztek jogi személyiségg el, maga az unió nem. Az EURÓPAI TANÁCS, vagyis a tagországok állam- és kormányfőiből álló testület élére állandó elnök kerülne, akit a tanács mindenkori tagjai választanának meg minősített szavazattöbbséggel, egyszer meghosszabbítható két és fél éves időszakra. Megszűnne tehát a félévente váltakozó soros elnökségek jelenlegi rendszere. Az elnök személyére nézve a tervezet csak azt a kikötést tartalmazza, hogy nem tölthet be egyidejűleg nemzeti tisztséget is (mint most a mindenkori soros elnökséget adó országok állam- vagy kormányfői). Fő feladata a tanács munkájának előkészítése, szervezése és irányítása, valamint - a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos területeken - az unió külső képviseletének ellátása. Ez utóbbi szerepkörében azonban nem c sorbíthatja az EU külügyminiszterének a hatásköreit. Az EU TANÁCSA - közismertebb nevén a miniszterek tanácsa - szintjén ezzel szemben módosított formában ugyan, de megmaradna a rendszeres időközönként váltakozó soros elnökségek rendszere. A szakterüle tek szerint elkülönülő egyes tanácsi formációk saját tagjaik közül választanának elnököt, legalább egyéves időszakra. Az ÁLTALÁNOS ÜGYEK TANÁCSA kitüntetett szerepet töltene be a tanácsi formációk között. E testület jelenleg a külügyminiszterekből áll, s egyrészt a többi formáció tevékenységének összehangolásáért felelős, másrészt az úgynevezett horizontális, vagyis nem konkrét szakterületekhez kötődő ügyekkel foglalkozik. Feladatai közé tartozik még az Európai Tanács értekezleteinek az előkészítése, va lamint az ezeken született döntések végrehajtásának figyelemmel kísérése. A reformok után - e szerepkörei megtartásával - egy új minőségben, úgynevezett törvényhozási tanácsként is ülésezne, s ebben az esetben az uniós jogszabályok végleges jóváhagyásának feladatát látná el, az Európai Parlamenttel közösen. Összetétele ekkor az adott szakterületektől függően változna. Az EU KÜLÜGYMINISZTERE néven új tisztség jönne létre, gyakorlatilag a jelenlegi kül- és biztonságpolitikai főképviselő, illetve az Európa i Bizottság külkapcsolatokért felelős tagja által betöltött szerepkörök összevonásával. Az Európai Tanács által minősített többséggel megválasztandó külügyminiszter egyúttal az Európai Bizottság alelnöke is lenne, vagyis kettős politikai felelősséggel tart ozna, egyrészt a tanáccsal, másrészt a bizottsággal szemben. Az EURÓPAI BIZOTTSÁG létszámát és összetételét illetően egyelőre a februártól hatályos nizzai szerződésnek az a rendelkezése maradna érvényben, amely szerint a testületben mindegyik tagorszá g egy biztossal képviseltetheti magát. A változás 2009 novemberétől következne be, amikor a testület kétszintűvé válna: az "egy ország - egy biztos" elvének megtartásával a szavazati joggal is rendelkező "teljes értékű" biztosok száma 15re csökkenne. Egy később meghatározandó rotációs rendszerrel gondoskodnának arról, hogy a tagállamok egyenrangúsága ebben a körben is érvényesüljön. A bizottság elnökét az Európai Tanács jelölné és az Európai Parlament választaná meg egyszerű többséggel. A jelöléskor a taná csnak tekintettel kell lennie a legutóbbi európai parlamenti választások eredményére. A MINŐSÍTETT SZAVAZATTÖBBSÉG jelenlegi meghatározása ugyancsak legkorábban 2009től változna meg; addig az egyes tagállamokra eső szavazati súlyoknak és az ezeken ala puló döntéshozatali
