Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-14
teendők ellátásával. Az ehhez vezető eljárást azonban a kuratórium civil szervezetek által delegált tagjainak  többsége törvénysértőnek találta, és ezért a törvényességi felügyeletet ellátó Legfőbb  Ügyészséghez  fordultak panasszal. Ezt követően - az elnökválasztás időszakára időzítetten - négy, az MTV kuratóriumába  képviseletet adó civil szervezetet (köztük egy nőszervezetet, egy kerékpárosegyesületet és egy egyházi civil  szervezetet) beidéztek a F ővárosi Ügyészségre, és felszólították őket arra, hogy igazolják megfelelésüket a  tagsághoz szükséges törvényes feltételeknek. Ezek a szervezetek ezt korábban már megtették (2002  tavaszán), mert ez volt kuratóriumi tagságuk előfeltétele. A négy szervezet z aklatása mellett további civil  szervezetek képviselői is nyomásgyakorlásról, megfélemlítésről számolnak be. Eszerint többüket  figyelmeztették munkahelyükön kuratóriumi tevékenységükkel kapcsolatban, és beszámolók szerint néhány  személyi változás a szerveze tek képviselőinek személyében ennek tulajdonítható. Ugyancsak több civil  kurátor számolt be arról, hogy a kuratóriumok egyes kormánypárti testületi tagjai és vezetői őket  elbizonytalanító magatartást tanúsítanak. Ennek során, megkérdőjelezve kuratóriumi ta gi jogosultságukat,  nyíltan utalnak a jelzett ügyészségi vizsgálatra.  2003 tavaszán az új médiakuratórium sorsolásából számos - addig elfogadott szervezetet, jogorvoslati lehetőség nélkül kirekesztett az ORTT. Az ORTT nem tudott magyarázatot adni arra, h ogy a sorsolásból  kizárt civil szervezetek között miért az ellenzéki szellemiségűek vannak feltűnő túlsúlyban, így a  médiatestületre való kormányzati nyomásgyakorlás nem zárható ki.  c) A munkájukat végző újságírók akadályozása  A II/3/a. alatt leírt ese t során rendőri fellépés nem tett különbséget civil tüntetők és hivatásukat gyakorló  újságírók között. Annak ellenére bántalmaztak fizikailag munkájukat végző újságírókat, hogy azok  igazolványukat felmutatták. A bántalmazás "egyetemes" voltát mutatja, hogy a jobb- és baloldali  orgánumok munkatársai egyaránt a hatósági brutalitás áldozataivá váltak.  3. A GYÜLEKEZÉSI SZABADSÁG  a) Kíméletlen rendőri erőszak be nem jelentett tüntetés résztvevői ellen (Erzsébethídi csata)  2002. július 4. reggelén kezdetbe n néhány száz ember gyűlt össze tiltakozni Budapesten az országgyűlési  választások szavazólapjainak megsemmisítése ellen. A demonstrációt előzetesen nem jelentették be, holott  a törvény előírja. A hatalom a többórás tanácstalanság után, kíméletlen erőszakk al verte szét a hídon  gyülekező tömeget, és ugyanezt tette a nap további részében a Kossuth téren, majd a Rákóczi úton  megjelent tiltakozókkal szemben. A későbbi hatósági vizsgálatok nem tudták igazolni a véresfellépés  elkerülhetetlenségét.  A tüntetés he lyszíni szétverése után a résztvevők ellen szabálysértési és büntetőeljárások egyaránt indultak.  Előbbiek kapcsán a bíróságok pénzbírságot szabtak ki. Utóbbiak kapcsán a hatóság a "közérdekű üzem  működése megzavarásának bűntette" miatt folytatott eljárást. E bűncselekmény egyike a Büntető  Törvénykönyv legritkábban alkalmazott rendelkezéseinek, melyet korábban is megpróbáltak  tömegmegmozdulások (sztrájk) kapcsán alkalmazni, ám a bírósági eljárás felmentéssel zárult. Erre  figyelemmel erősen kétséges az ilyen  hatósági eljárások megalapozottsága.  Az eset kapcsán három körülménynek van jelentősége. Az egyik a hatósági erőszak megmagyarázhatatlan  kíméletlensége. A másik a mai kormányzó pártok kettős mércéje, amelyek látványosan megfeledkeztek az  1990 év őszén ál taluk is támogatott taxisblokáddal kapcsolatban hangoztatott "polgári engedetlenségről"  vallott nézeteikről. (Míg 1990ben az egész ország közlekedése megbénult az útkereszteződések és a hidak  lezárása miatt, 2002ben az Erzsébet hidat vették blokád alá a  választási tisztátalanságok ellen tiltakozók.)  Végül megemlítendő, hogy a rendszerváltozás óta a rendőrség másodszor lépett fel erőszakot alkalmazva  politikai tüntetők ellen - és mindkét esetben a szocialistaliberális koalíció adta a belügyminisztert (ld. : 1997. november 3.).
