Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-14
b) A gyülekezési jog önkényes hatósági értelmezése (felségsértés/3) Az önkormányzati választások előtt az egyik Pest megyei város művelődési házában meghirdetett kampányfórumra hívta röplapon az odalátogató miniszterelnök a lakoss ágot. A meghívásnak eleget kívánt tenni számos jobboldali gondolkodású polgár, illetve polgári köri tag is, akiket azonban nem engedtek be a fórumra. Kívül maradva néhány könnyen azonosítható helyi lakos nemtetszésének adott hangot, amelyre a helyszínen lé vő rendőrök nem reagáltak. Később egyiküket a rendőrség előzetes értesítés nélkül, munkaidőben, a munkahelyén kereste fel. Az intézkedés során mind az érintett, mind a munkahely vezetői és munkatársai számára egyértelművé tették, hogy az intézkedés oka a miniszterelnök nyilvános bírálata és annak módja. Utóbb azonban a rendőrség gyülekezési jog megsértése miatt indított ellenük eljárást, mondván, hogy összejövetelüket előre nem jelentették be. c) Nemzeti ünnep kormánytól független megünneplésének akadál yozása A 2002. október 23.i nemzeti ünnep alkalmából egy országos, több ezer tagszervezettel rendelkező mozgalom (A Szövetség a Nemzetért Polgári Kör) a törvénynek megfelelően fővárosi területfoglalási engedélyért fordult az illetékes rendőrhatósághoz. Hasonló beadvánnyal élt egy parlamenten kívüli ellenzéki párt is. Ezt követően a Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Kommunikációs Központja (MeHKKK) jelezte a hatóságnak, hogy területfoglalási engedélyre tart igényt valamennyi tömeggyűlésre alkalmas közt erületre nézve. Egyebek között megjelölte mindazokat a helyeket, amelyeket előzőleg a mozgalom is megjelölt. Az illetékes rendőrhatóság egyeztetést kezdeményezett, ahol a MeHKKK meghatalmazottja bejelentette, hogy a másik két szervezet által igényelt ter et, a nemzeti ünnepet megelőző naptól kezdve, két teljes napig kordonnal lezárja. Végül az egyeztetések során a két szervezet határozott fellépése nyomán meghátrált a MeHKKK képviselője. A valódi szándékot jelzi, hogy a MeH végül az eredeti elképzelésekhez képest minimális rendezvénnyel emlékezett meg a nemzeti ünnepről. d) Politikai megfélemlítés csoportos rendőri igazoltatással Az egyik északmagyarországi városban polgári körös fiatalokat igazoltatott a rendőrség a 2003. március 15i nemzeti ünnepen . Az igazoltatást egy közelben álló 21 éves diák lefényképezte. Ezt követően az egyik rendőr szidalmazni és lökdösni kezdte a fiatalembert, aki ezért több polgári körös barátjával együtt hazaindult. Mintegy 300 méterrel odébb a rendőrök újra igazoltatták ő ket. Az ünnepséget követő két órán belül a rendőrök módszeresen igazoltatták a szervezet más tagjait is. A megyei rendőrfőkapitányság sajtófőnöke szerint a rendőrök csupán "rutinellenőrzést" tartottak. A módszeres, a civil szervezeti hovatartozástól függő , feltehetőleg előzetes tervek szerinti igazoltatás fölveti, hogy a rendőrhatóság a politikai megfélemlítés eszközét kívánta alkalmazni. III. A POLITIKAI JOGOK TISZTELETBEN TARTÁSA A politikai jogok nem naponta, hanem a demokrácia természetéből adódóan időszakonként (4 évente), vagy ad hoc (aláírásgyűjtés) előtérbe kerülő jogok. Jelentőségük ezért kiemelkedő. A demokráciában a többség akarata és mindenki joga érvényesül. Mindenkinek joga van arra, hogy véleménye többséggé váljon, amit visszaélésmentesen kell biztosítani, illetve kell elérni. Ennek rendje a választás, illetve az aláírásgyűjtéssel történő döntésbefolyásolás, garanciái pedig az alkotmányos intézmények. Az alkotmányos intézményeket politikai akarat hozza létre, ám csupán egy részüket a pol itikai jogok érdekében. Az alkotmányos intézmények nagyobb része épp azért van, hogy politikai széljárástól független legyen bármely jog érvényesülése akár a társadalom, akár a gazdaság világában. Ezért kell ezen intézmények függetlenségét tiszteletben tar tani, és megóvni a "politikai jogkereséstől", a "politikai jogkeresőktől".
