Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-14
II. A SZABADSÁGJOGOK TISZTELETBEN TARTÁSA "/1/Nézetei miatt senki sem zaklatható. /2/ Mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra; ez a jog magában foglalja mindenfajta adat és gondolat határokra tekintet nélküli - szóban, írásban, nyomtat ásban, művészi formában vagy bármilyen más tetszése szerinti módon történő - keresésének, megismerésének és terjesztésének a szabadságát is." (Egyezségokmány 19. Cikke) "A békés gyülekezés jogát el kell ismerni. E jog gyakorlását csak a törvényben megáll apított olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban az állam biztonsága, a közbiztonság és a közrend, illetőleg a közegészség, a közerkölcs vagy mások jogai és szabadsága érdekében szükségesek." (Egyezségokmány 21. Cikke) 1. Szólásszabadság a) A kritizáló egyetemista esete a hatalommal és a hatósággal (felségsértés/1) A 2002 tavaszi kormányváltás után az új kormányfő megjelent egy kulturális, folklór jellegű szabadtéri rendezvényen, ahol rögtönzött beszédet mondott. Be széde közben egy fiatal egyetemista fiú a kormányfőt - utalva annak napvilágra került, a diktatúra idején gyakorolt szigorúan titkos tiszti múltjára - hangosan árulónak nevezte. Ezt követően a kormányfő környezetében lévő biztonsági személyek a fiatalemb ert igazoltatták, aki később értesítést kapott, hogy rendzavarás szabálysértése miatt a rendőrség feljelentést tett ellene, és az eljárás megindult. Eszerint közterületen olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsított, amely alkalmas arra, hogy máso kban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Az eljárást a hatóság hivatalból indította el. Komoly kétségek fogalmazhatók meg azzal kapcsolatban, hogy egy közszereplővel szemben a nyilvánosan történt szóbeli gondolatközlés esetén egyrészt a hatóságnak va lóban hivatalból, és nem pedig csak az érintett magánindítványa alapján kelle eljárnia; másrészt a gondolatközlés jogalapja lehete a hatósági eljárásnak, azaz ily módon e hatósági eljárás nem a véleményszabadság jogának durva figyelmen kívül hagyását jel entie? Alappal merül fel, hogy a hatalom a jogszabályok alkalmazásánál a saját hatalmának védelmét tekintette elsőrendű szempontnak, és ehhez a rendőrséget eszközként használta fel. (Az ügy jogerősen lezárult. A bíróság felmentette az egyetemistát. Az ügy ben a Szabadság Kis Köre polgári kör jogi segítséget nyújtott.) b) Önkényuralmi jelkép használata bűncselekményének önkényes értelmezése (felségsértés/2) Magyarországon 1993ban "átvilágították" a korábbi korok jelképeit, és közülük a nemzetiszocialist a, a nyilas és a kommunista jelképek használatát büntetőjogilag megtiltották. Ezzel egy időben törvény született arról is, hogy a rendszerváltozás előtti időszakok hatalomgyakorlói közül kiknek kellene távozniuk a közéletből. Utóbbi törvény teljesítése azo nban nem kikényszeríthető. E kettősségből adódik a mai paradox helyzet. A kommunista időszak prominenseivel teletűzdelt MSZPSZDSZ kormányzatból múltjuk miatt távozásra felszólított személyek a helyükön maradnak, ugyanakkor a rendőrség eljárást indít azokk al szemben, akik a kommunista önkény jelvényeit illusztrációként használva szembesítik őket korábbi múltjukkal. Ezért komoly kételyekkel terheltek az önkényuralmi jelképek használatának bűncselekménye miatt az elmúlt egy évben megszaporodott rendőrségi e ljárások. A rendőrség rendre eljárást indít olyan esetekben, amikor a hatalom mai gyakorlóit korábbi - kommunista - énjükkel szembesítik, s ehhez a vörös csillagot, illetve a sarlókalapácsot illusztrációként használják. Az önkényuralmi jelkép használatát tilalmazó jogszabály önkényes értelmezése ily módon a jogalkalmazó szándékával ellentétes értelmezést nyer: az önkényuralmi múltat védi a demokratikus kritikával, aszólásszabadsággal szemben. A törvény önkényes értelmezését mutatja, hogy mindeközben kormán ypárti képviselők nyilvánvalóan múltjuk "visszavásárlása" céljából - szorgalmazzák a kommunista jelképek használatát tiltó rendelkezés megszüntetését. (Két
