Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-14
kormány mikor és kik ellen tett jogi lépéseket „hazaárulás” címén, továbbá kik, hol és mikor korlátozták a s zólásszabadságot és a törvényes rendet nem fenyegető gyülekezés szabadságát. „Sértőnek és igazságtalannak találtam, hogy az ülésen Magyarországot két olyan országgal – Kubával és Burmával – állították egy sorba, amelyek a demokrácia és az emberi jogok ismé tlődő megsértése miatt sok éve rendszeresen szerepelnek a különböző nemzetközi szervezetek fórumain” – írja Kovács. A magyar diplomácia vezetője arra is kíváncsi, vajon mi a magyarázata annak, hogy az Európa Tanács és az Európai Unió semmiféle bírálatot ne m fogalmazott meg a jelenlegi kormánnyal szemben. vissza Az Európai Néppárt elnökének bírálata Magyar Nemzet 2003. június 14. Wilfried Martens, az Európai Néppárt (EPP) elnöke pénteken kiadott nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy az Európai Néppárt – amely a legnagyobb frakcióval van jelen az Európai parlamentben – már tavaly ősszel hasonló tartalmú nyilatkozatban bírálta a magyar kormányzatot, mint a Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) végrehajtó bizottsága a napok ban. Martens Brüsszelben kiadott nyilatkozatában közölte, hogy ismeri a CDI végrehajtó bizottsága június 4i ülésén kiadott nyilatkozatot, amely a szabadságjogok magyarországi állapotával foglalkozott. „Az Európai Néppárt osztja az említett határozatba n foglalt aggodalmakat, és felhívja a figyelmet saját 15. kongresszusán Estorilban, 2002. október 18án elfogadott határozatára, amelyben az EPP aggodalmát fejezte ki a magyarországi média függetlenségét illetően, elítélte a fennálló helyzetet, és felhívta a magyar kormányt, hogy tegyen erőfeszítéseket a független és kiegyensúlyozott média helyreállítására. Az Európai Néppárt úgy ítéli meg, hogy estorili határozata azóta sem vesztette érvény ét.” Az EPP elnöke hangsúlyozta, hogy a nemzetközi szervezetek nagy figyelemmel kísérik a polgári és alapvető politikai jogok megsértését. „Az emberi és alapvető politikai jogok helyzetére vonatkozó információk széles körben hozzáférhetők, beleértve az i nternetet, és a nemzetközi szervezetek e tárgyban tett lépései nem igénylik szükségképpen az érdekelt politikai erők bekapcsolását. Az Európai Néppárt nagyon is tisztában van azzal a nyilatkozattal, amelyet a Fidesz – magyar Polgári Szövetség 17. kongressz usán fogadtak el 2003. május 17én – fejeződik be az EPP elnökének nyilatkozata. Nem Magyarországot, hanem a szocialisták hatalomgyakorlási módszerét ítélte el lisszaboni határozatában a Kereszténydemokrata Internacionálé – hangsúlyozta Áder János, a Fid esz frakcióvezetője. Áder a CDI határozatának okaként jelölte meg azt is, hogy „törvénytelen eszközökkel büntetőeljárásokat folytattak, és példátlan tisztogatást hajtottak végre a közigazgatásban.” – írja a Magyar Nemzet. vissza Székelykapu újzélandi magyaroknak Magyar Nemzet Online 2003. június 13. 17:08 Székelykaput adományozott az Országgyűlés az ÚjZélandon élő magyar közösségnek. Az alkotást, amelynek útnak indítása alkalmából a Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) rendeztek ünnepséget, augusztus 20án avatják fel Wellingtonban, az ottani magyar szövetség millenniumi emlékparkjában. - A székelykapu az adott közösség élni akarásáról tanúskodik, és élő örökségként az egyetemes kultúra része. Úgy gondolom, szerencsés en választottak jelképet újzélandi honfitársaink - jelentette ki Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke az ünnepségen mondott beszédében. A házelnök, méltatva a külföldi magyar közösségeket, kiemelte: "az Észak- és DélAmerikától a TávolKeletig, Afrikái g, Ausztráliáig eljutott több mint kétmillió magyar kivándorló és politikai emigráns túlnyomó többségéről elmondhatjuk, hogy bárhová került is, becsületes hírét keltette Magyarországnak és a magyar népnek".
