Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-14
Mint mondta, a szorgalom, a lelemény és a mérté kletesség mellett a befogadó népeket talán az lepte meg legjobban, hogy miközben a magyarok jogkövető, fegyelmezett polgáraivá váltak egyegy idegen társadalomnak, mindenütt nemzeti sajátosságainkat, kultúránkat, hagyományainkat bemutató és újraépítő közös ségeket teremtettek. Szili Katalin országgyűlési emlékéremmel tüntette ki a székelykaput készítőit, Kisgyörgy Imre székelyudvarhelyi faragómestert és két családtagját. Az újzélandi magyarok a házelnök tavaly novemberi látogatása alkalmából kérték meg az Országgyűlést, hogy adományozzon nekik egy székelykaput. Az alkotást Szabó Géza kanonok, a Szent Istvánbazilika plébánosa áldotta meg – adta hírül az mtv.hu. vissza Jelentés az emberi jogok magyarországi érvényesüléséről Magyar Nemzet 2003. június 14. Magyarország jogállam, ugyanakkor az MSZPSZDSZ kormányzat egyéves hatalomgyakorlása számos konkrét jelét mutatja annak, hogy súlyos problémák vannak az emberi jogok tiszteletben tartása terén. A jogok nem önmaguk építménye i, hanem mindig erősítenek. A emberi jogok megfogalmazásuk révén az emberi mivoltot magát erősítik. Aki e jogokat nem tiszteli, semmibe veszi, az semmibe veszi a másik embert is. Az MSZPSZDSZ kormány érzéketlensége e téren szembetűnő. Kiadja: Szabadság Kis Köre polgári kör Kelt: Budapesten, 2003. június 1. Előszó teendőinkről Magyarország jogállam, és mindannyiunk érdeke, hogy az maradjon. A 2002es kormányváltozást követően romlott a szabadságjogok magyarországi érvényesülésének helyzete, jelentőse n nőtt a hatalom oldalán a kockázat. Több olyan eset vált ismertté a nyilvánosság előtt, mely szabadságszeretől emberekben visszatetszést és nyugtalanságot kelt. Megalázó bánásmód hatósági eljárásban, kíméletlen hatósági erőszak politikai jogok békés tünte tőivel szemben, személyes adatok állami zsákmányolása, szólásszabadság korlátozása, gyülekezési szabadság megsértése, "felségsértési" perek indítása, közszolgálati televízió egyoldalú hatalmi és gazdasági érdekeltségbe vonása, politikai támadások alkotmány os intézmények működésével szemben, kábítószerek államilag palástolt népszerűsítése - ezek mind az új kormány hivatalba lépését követték. Az 1990es politikai rendszerváltozás során a szabadságukat visszanyerő nemzetek - köztük hazánk - igen gyorsan átül tették jogrendszerükbe mindazokat az ismérveket, amelyek az emberi jogokat, a szabadságot tisztelő európai államokra jellemzőek. Ám hamarosan kiderült, hogy a jogi és intézményi eszközök puszta léte nem elegendő alapvető jogaink garantálásához. A mai hatal omgyakorlásban megjelent és tapasztalható a rendszerváltozást megelőző időkből visszamaradt, az emberi szabadságot önkényesen kezelő szemlélet, illetve az erre épülő rossz reflexek riasztó gyakorlata. A hatósági erőszak kíméletlenségének, az alaptalan rend őri eljárások sorának, illetve azok kezdeményezésének közös jellemzője, hogy céljuk az emberek megfélemlítése, a politikai ellenfél lejáratása. Közéletünkben újból megjelent a hatalomtól való félelem, hiszen az emberek még emlékeznek és tudják, ha ugyanazo k teszik ugyanazt, akkor annak az eredménye is ugyanaz. A hozzánk eljutó jelzések, az érintettek elmondása, valamint a tömegtájékoztatásban megjelent információk alapján jónéhány eset kapcsán komolyan felmerül, hogy a magyarországi kormányszervek, hatósá gok, közintézmények nevében eljárók fellépése nincs összhangban a Magyar Köztársaság Alkotmányában, illetve az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európa Tanács és az Európai Unió alapvető dokumentumaiban foglalt emberi, polgári illetve politikai jogokat bizt osító rendelkezésekkel.
