Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-12
Európa Tanács nak, jövőre csatlakozik a demokratikus értékeket magáénak valló Európai Unióhoz és maradéktalanul teljesíti a demokratikus normákat. Kovács a magyar többpártrendszer 13 éves történelmében példátlannak nevezte, hogy egy párt belpolitikai érdekei miatt megpr óbál félrevezetni egy nemzetközi szervezetet, és lejáratja az országot. A külügyminiszter hangsúlyozta, eddig soha egyetlen magyar politikus nem kezdeményezte, hogy saját hazáját egy nemzetközi szervezet ítélje el. Kovács László hozzátette, a kormány megte szi az ügyben a szükséges diplomáciai lépéseket. Azt azonban nem árulta el, hogy mit kívánnak tenni. A CDI elődje, a Kereszténydemokrata Internacionálé 1961ben alakult. 2001ben Mexikóvárosban a tagok egyöntetűen választották meg elnökké José María Aznar spanyol kormányfőt. Itt tették meg alelnöknek - többek között - Orbán Viktort, akkori magyar miniszte relnököt. A szervezetet később Nemzetközi Demokratikus Centrummá nevezték át. A CDIt 72 ország és tartomány száznál több konzervatív pártja alkotja. Magyarországot a Fidesz mellett az MDF képviseli. A CDIben előszeretettel bírálják a baloldali pártokat. A szervezet tavaly májusi végrehajtó bizottsági ülésén például Aznar a baloldali pártokat tette felelőssé a szélsőséges nézetek európai térnyeréséért. A CDI alapító okirata szerint a szervezet célja a "kereszténydemokrata értékek, illetve az alapvető embe ri jogok képviselete és elismertetése"... Az Orbánkormány ideje alatt, 2000 végén a Miniszterelnöki Hivatal nyilvánosságra hozta a "Magyarországot, illetve annak kormányát lejárató külföldi sajtócikkek" című lista egy részét. Ez ellenzéki politikusok, p olitológusok, szociológusok, újságírók nyilatkozatait tűntette fel. Többek között az SZDSZes Haraszti Miklóst, az MSZPs Herczog Editet, Vásárhelyi Mária szociológust, Kovács László (MSZP) jelenlegi külügyminisztert, Magyar Bálint (SZDSZ) mostani oktatási minisztert, Kéri László politológust említette az összállítás. A listáról Orbán először 2000. novemberében tett említést. Az akkori ellenzéki politikusok ahhoz hasonlították az ellenzéki nyilatkozatok pellengérre állítását, amikor a kommunista vezetés a d emokratikus ellenzék külföldi megnyilatkozásait figyelte. Orbán szerint ugyanakkor az idézetek eltértek az EU országjelentésében megfogalmazottaktól. vissza Orbán Viktor "bemondására” bírált a CDI Népszava 2003. június 12 . A kormány felháborodott, hogy a Fidesz egy nemzetközi szervezettel elítéltette Magyarországot. A határozattól a világ konzervatív pártjait tömörítő Kereszténydemokrata Internacionálé és a Fidesz is igyekszik távolságot tartani, így nem világos, mi volt a F idesz és személyesen Orbán Viktor célja az akcióval. "Soha egyetlen magyar ellenzéki politikus sem kezdeményezte az elmúlt 13 év alatt azt, hogy egy nemzetközi szervezet határozatban ítélje el saját hazáját” – mondta a külügyminiszter. Kovács László szeri nt "szomorú, hogy a Fidesz és Orbán Viktor ilyen mélyre süllyedt”. A miniszter bejelentette: "a Külügyminisztérium az ország védelmében megteszi a szükséges diplomáciai lépéseket”, bár azt nem árulta el, melyek lesznek ezek. Kovács végül meghívta a CDI ve zetőit, hogy a helyszínen ismerkedjenek meg az emberi jogok és a demokrácia tényleges magyarországi helyzetével. Mindez azután történt, hogy a Népszabadság szerdán megírta: a CDI végrehajtó bizottsága június 4ei lisszaboni ülésén a Fidesz javaslata alapj án határozatban állapította meg, hogy Magyarországon a legutóbbi parlamenti választásokat követően több alkalommal sérültek az alapvető politikai és állampolgári jogok. Az ülésen jelen volt Orbán Viktor is, mint a CDI egyik alelnöke. Kovácsnak nincs igaza abban, hogy ez lett volna az első eset. A www.orbanviktor.hu honlapon megtalálható az Európai Parlament konzervatív pártjait tömörítő Európai Néppárt tavaly októberi – szintén lisszaboni – határozata, amely felrója a kormánynak, hogy megsértette a jegyban k függetlenségét, és amely aggódik a sajtó állapota miatt. Az akkori határozat azonban nem váltott ki különösebb visszhangot, és feltehetően a mostanival is ez lett volna a helyzet, a Fidesz ugyanis mélyen hallgatott róla. A határozat kimondja: "széles kö rben elfogadott nézet szerint a legutóbbi országgyûlési választások után a magyarországi polgári és politikai szabadságjogok helyzete jelentősen romlott, és több esetben megsértették
