Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-12
az alapvető jogokat. Mindent összevetve, Magyarországon a szocialistalib erális kormány hatalomra kerülése óta a következő jelenségek terjedtek el: pártpolitikai befolyás a rendőrségre, politikai viták beszûrődése a bíróságokra, pártpolitikai motiváltságú bírósági eljárások, állampolgárok és civil szervezetek gyülekezési jogának korlátozása, ellenzéki gondolkodók megfélemlítése és eltávolítása az állami szférából, »felségsértésszerû« bírósági eljárások azok ellen, akik bírálják a kormányt, a polgári sajtó életképtelenné tétele, hirdetési bevételi forrásainak elvágása , valamint állami támogatások nyújtása a kormánypárti sajtónak, amely amúgy is domináns, a szabad véleménynyilvánítás adminisztratív és jogi korlátozása.” A dokumentum szerint mindez nincs összhangban sem az alkotmánnyal, sem a nemzetközi szervezetek előírásaival, a CDI ezért felszólítja a kormányt, hogy tegyen erőfeszítéseket az alapvető emberi, polgári és politikai jogok tiszteletben tartása érdekében. Kovács a vádakat alaptalannak és igazságtalannak nevezte, és emlékeztetett arra, hogy annak idején éppen a Fideszkormány alatt nevezték hazaárulónak azokat, akik külföldön bírálták a hatalmon lévőket. Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető ehhez azt is hozzátette, hogy 2000ben a Miniszterelnöki Hivatal még Orbán Viktor személyes utasítására állítt atott össze feketelistát azokról, akik szerinte Magyarországot a külföldi sajtóban nyilatkozataikkal lejáratták. Lendvai azt is szeretné tudni, vajon a Fideszfrakció, a párt elnöksége és újonnan megválasztott két alelnöke tudotte a tervezetről. Az MSZP s zerint az ügyben meg kellene szólalnia a köztársasági elnöknek is. A határozat megszületésének körülményei valóban különösek. A CDI honlapján nem szerepel a határozat, csak az ülésen elfogadott két másik, amely Kubát és Burmát ítéli el. A magyar rész az E urópai Néppárt honlapjáról érhető el, de a dokumentumon feltüntették – ellentétben a kubai és burmai határozattal – , hogy azt a Fidesz javasolta. Lapunknak a szervezet ügyvezető titkára elmondta, hogy vita például nem volt, nem vizsgálták az Orbán által e lőterjesztett határozattervezet valóságtartalmát, csak egyhangúlag megszavazták azt. Antonio Lopez Isturiz szerint ők megbíznak barátaikban, jelen esetben Orbánban, illetve a Fideszben, ezért nem kételkedtek abban, ami a határozat tervezetében állt. "Nem t udok magyarul, nem forgatom a magyar újságokat, így én nem tudom ellenőrizni, igazake ezek az állítások” – fûzte hozzá. Arra a felvetésre, hogy ha a CDI nyilatkozatának minden pontja igaz, akkor Magyarországon nem demokrácia, hanem egyfajta diktatúra van, az ügyvezető titkár kijelentette: tévedés lenne ilyet kiolvasni a szövegből, fel sem merült bennünk ilyen gondolat – magyarázta, majd kijelentette, szerinte a pontokról tagpártjuknak, a Fidesznek kell beszélnie. A Fidesz nem nyilatkozik ebben a témában – mondta lapunknak Révész Máriusz, Orbán szóvivője. Véleménye szerint a külügyminiszter nem a Fidesszel vitázik, hanem egy nemzetközi szervezettel. A volt kormányfő szóvivője emlékeztetett az európai néppártok októberi elmarasztaló határozatára is. Révész nyilatkozatához képest nem sokkal később mégis megszólalt a külügyi bizottság elnöke, és elmondta: egyszerûen arról van szó, hogy a nemzetközi közvélemény egyre inkább felfigyel a látványosan elszaporodó antidemokratikus jelenségekre. Németh Zsolt szerint "a kormányzatnak nem a tükörre kell haragudnia, hanem tudomásul kell vennie, hogy egy jogállamban és demokráciában vannak alapvető normák, amelyek vonatkoznak még a posztkommunista hátterû vezetőkre is”. A határozat megszületésének körülményeiről sokat el mond, hogy az olasz képviselőház külügyi bizottságának titkárságán csak Kuba és Burma elítéléséről tudtak, pedig az olasz kereszténydemokratákat Lisszabonban a római képviselőház elnöke, Pierferdinando Casini képviselte, aki egyben az IDC elnökhelyettese i s. "Mit keresne itt Magyarország?” – kérdezett vissza a külügyi titkárság vezetője, aki közölte, az ő nyilvántartásuk nem tud semmiféle, Magyarországgal kapcsolatos dokumentumról, ha mégis létezne ilyen, "az nem hivatalos”, majd megkérte lapunk római tudós ítóját, küldje át a szöveget.
