Reggeli Sajtófigyelő, 2003. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-05-06
Népszava 2003. május 6. Szerző: Halmai Katalin Feltűnően békülékeny és nyugodt hangulatban zajlott le az Európai Unió és a csatlakozó országok külügyminisztereinek nem hivatalos hétvégi találkozója. Az iraki háború és az Egyesült Állam ok közelkeleti politikája miatt mélyen megosztott tagállamok első számú diplomatái mostanában ugyanis nem sokat mosolyogtak, és a kényszerű kézfogásokon kívül alig váltottak szót egymással. Ezért is keltett meglepetést a kasztelorizoi tanácskozásra jellem ző mármár békés egyetértés. Pedig a külügyminiszterek akár egymásnak is eshettek volna, amikor a sajtóból értesültek a tárgyalásaikra időzített amerikai bejelentésről. Eszerint az ENSZ felhatalmazása nélkül, amerikai irányítással megalakuló iraki stabiliz ációs erőkhöz tíz ország, köztük hat uniós tagállam csatlakozik, az egyik megszállási zónát pedig a legnagyobb tagjelölt, Lengyelország fogja irányítani. A huszonötök ezúttal megkerülték a nyílt állásfoglalást, a "békepárt", a háborút nyíltan ellenző Belgi um, Franciaország és Németország képviselői pedig egyszerűen tudomásul vették (vagy legalábbis úgy csináltak) a nélkülük meghozott döntést. Egyes, magukat megnevezni nem kívánó tagállami források ugyan kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy az Egyesült Állam ok lépéseivel a huszonöt tagúra bővülő Európai Unió megosztására törekszik, ez a vélemény nem jelent meg a külügyminiszteri tanácsülést követő hivatalos értékelésekben. Mosolydiplomácia ide vagy oda ne legyenek kétségeink: nagy pofon az ellenállók táborá nak, elsősorban az EU motorjának tekintett Franciaországnak és Németországnak, hogy a washingtoni kormányzat sem a döntés előkészítéséről sem a meghozataláról nem tájékoztatta őket. Párizs most úgy próbálja menteni a menthetőt, hogy kinyilatkoztatja: az am erikai döntés nem változtat a lényegen, Irak megszállását követi majd az újjáépítés és a konszolidáció időszaka, amelyben az Egyesült Nemzeteknek igenis központi szerep juthat. Savanyú a szőlő... Franciaország kénytelen felismerni, hogy befolyása a nemzetk özi ügyekre drámaian megcsappant. A főcsapás iránya ezért most az Európai Unió tekintélyének, politikai és védelmi potenciájának a megerősítése. A napfényes görög szigeten ezért is határoztak úgy, a tizekkel kibővült tizenötök, hogy kidolgozzák a szervezet új biztonsági stratégiáját. Ha ebben sikerül egyetérteniük, talán elkerülik az iraki háborút megelőző súlyos politikai és diplomáciai fiaskót. Legalábbis ebben reménykednek. vissza Elismernék Benes érdemeit Népszava 2003. m ájus 6. Edvard Benes (18841948) volt csehszlovák államfő érdemeit kívánja törvénybe foglalni és elismerni a cseh parlament képviselőinek egy csoportja - írja a hétfői prágai sajtó. Edvard Benes az egykori Csehszlovákia megalapítói közé tartozott, és nagy érdemei voltak abban, hogy ez az állam a II. világháború után is képes volt megújulni. Benes nélkül az önálló Csehszlovákia nem jött volna létre és nem létezhetett volna - olvasható a javaslatban, amelyet a szociáldemokrata és a kommunista képviselők egy csoportja dolgozott ki és terjesztett a képviselőház elé. A Lidové Noviny című konzervatív lap úgy tudja, hogy a Benesről szóló törvényjavaslat szerzőit az első csehszlovák köztársasági elnökről, Tomás Garrigue Masarykról (18501937) szóló törvény ihlette meg, s most hasonló módon Benes csehszlovák állammal kapcsolatos érdemeit is törvényben szeretnék rögzíteni. vissza Gorizia közepén is leomlanak a határok Magyar Hírlap 2003. május 6. Szerző: Rockenbauer Nóra Európa újrae gyesülése a berlini fal leomlásával kezdődött, és azóta is egyik legfontosabb jellemzője, hogy egyre könnyebben juthatunk át a határokon. Április 22én még a ciprusi török
