Reggeli Sajtófigyelő, 2003. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-05-24
A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP), a Máértra 10 pontos módosító indítvánnyal érkező MKPküldöttségben is részt vevő Bárdos Gyula frakcióvez ető szerint csak a törvény eredeti szellemiségét hordozó módosítást tud támogatni. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke még kedden azt mondta az MTInek: a kedvezménytörvény módosítása távolról sem elsődleges fontosságú kérdés a délvidéki magyarság számára, összemérhetetlenül nagyobb gondot jelent az, hogy a magyarok kimaradnak a szerbiai privatizációból, s a mindenkori budapesti kormány nem érzékeli ennek a problémának a súlyát. A Fidesz múlt hét végi kongresszusán Németh Zsolt arra s zólította fel a kormányt: vonja vissza és dolgozza át módosító csomagját, mert a jelenlegi javaslattal lemondana a határon túli magyarokról. Az MDF szerint semmi nem indokolja a kedvezménytörvény módosítását, az SZDSZ ugyanakkor elégedetten látja, hogy a kedvezménytörvény módosítása kapcsán egy olyan javaslat kerül a határon túli szervezetek és a parlament elé, amely a nemzetközi együttműködés követelményeinek és az európai normáknak is megfelel. A tervezetet ért kritikák között szerepel az oktatásinevelési támogatás kérdése, amelynek esetében mind az RMDSZ, mind a magyarországi ellenzéki pártok azt szeretnék elérni: a törvény szövegéből egyértelműen derüljön ki, hogy amennyiben valamely országban ennek megvannak a feltételei, nemcsak szervezetekhez , de közvetlenül a gyerekhez, illetve a családhoz is eljuthat a támogatás. A módosítás kapcsán a határon túli magyaroknak járó diák- és pedagógusigazolványok jogosulti körének és az ahhoz kapcsolódó kedvezményeknek a szűkítése ellen emelt szót az RMDS Z, az MDF és a Fidesz is. A törvény preambulumából az egységes magyar nemzetre való utalás kivétele ellen tiltakozott az MDF, illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete május közepén kiadott felhívása, amelyhez a Fidesz és a Murav idéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség is csatlakozott. E szervezetek szükségesnek tartják azt is, hogy a magyarigazolvány vagy a hozzátartozói igazolvány birtoklása továbbra is a kedvezmények és támogatások odaítélésének feltétele legyen. A. Nagy László MKPküldött csütörtökön úgy nyilatkozott: egy kompromisszumos megoldással már sikerült elérniük, hogy a bevezetőbe visszakerüljön az egységes magyar nemzet, a kulturális nemzet fogalma, s hogy a törvény a kedvezményeket és a juttatásokat tovább ra is a magyarigazolványhoz kösse. vissza BP0308 4 180 MTIb1152 A kedvezménytörvényről - HÁTTÉR (SAB) (1. rész) kod: jogszabály/külkapcsolat/KULP/JOGI fk: HU ld: 2003. május 23., péntek (MTISAB) - A május 24én hetedik alkalommal megrendezendő Magyar Állandó Értekezlet (Máért) fő napirendi pontja a kedvezménytörvény módosítása. Összefoglaló a határon túli magyarok magyarországi jogállását szabályozó jogszabály történetéről, a vele kapcsolatos vitákról: 1999. november 12én a második Magyar Állandó Értekezlet kérte fel a magyar kormányt arra, hogy a szomszédos országok közös integrációs törekvésével összhangban vizsgálja meg a határon túli magyarok magyarországi jogállását szabályozó törvény megalkotásának leh etőségét. A kormány 2001. március 20án hagyta jóvá az erre vonatkozó törvényjavaslatot, melyet 2001. június 19én emelt törvényerőre az Országgyűlés 306 igen szavazattal, 17 nem és 8 tartózkodás mellett. Az előterjesztést a parlamenti pártok közül csak a Szabad Demokraták Szövetségének frakciója utasította el, viszont megszavazta mások mellett az akkor ellenzékben tevékenykedő Magyar Szocialista Párt frakciója is. A 2002. január 1jén életbe lépett jogszabály kulturális, oktatási, egészségügyi és munka vállalási kedvezményeket, támogatásokat nyújt a Horvátországban, Szerbiában, Szlovéniában, Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában élő, magukat magyar nemzetiségűnek valló, nem magyar állampolgárságú személyeknek. A törvény hatálya nem terjed ki az Európai Uniótag Ausztriára. A kormány 2001. november 24én kidolgozta a magyarigazolványok kiadására vonatkozó végrehajtási rendeletet, amelyet valamennyi érintett ország illetékeseivel egyeztetni kívántak. Az első magyarigazolványokat 2002. január 10én adták át . Szlovákia és Románia tiltakozott a törvény elfogadása ellen, mert szerintük a jogszabály ellenkezik a nemzetközi jog általánosan elismert alapelveivel, és sérti több hatályos, kétoldalú egyezmény rendelkezéseit. A román delegáció 2001 júniusában az E urópa Tanácsban (ET) aláírásgyűjtést kezdett a státustörvénynek is nevezett jogszabályt kifogásoló indítványához. Az összeurópai szervezet végül úgy
