Reggeli Sajtófigyelő, 2003. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-05-24
határozott, hogy a neves nemzetközi jogi szakértőkből álló ún. Velencei Bizottság vizsgálja meg: az európai országok milyen jogi eszközökkel nyújtanak kedvezményes elbánást a határaikon túl élő nemzetrészeik számára? A bizottság 2001. október 19én közzétett ajánlása szerint a kisebbségek védeleméért mindig azt az államot terheli az elsődleges felelősség, amelynek területén e kisebbségek élnek, emellett azonban az anyaországoknak is joguk van a nemzetükhöz tartozó más országbelieket támogató törvényeket hozni. A testület szerint a magyar státustörvény "nem lóg ki" a többi országban - így Romániában és Szlovákiában - is létező jogszabályok sorából. Az Európa Tanács 2001 szeptemberében megbízta Erik Jürgens holland baloldali képviselőt, hogy készítsen jelentést a magyar státustörvénnyel kapcsolatban. A kész dokumentumot 2002 júniusában átdolgozásra visszautalták a készítőnek. Jürgens elsősorban a törvény előkészítésének és elfogadásának módját kifogásolta, de nem talált kivetni valót a nemzeti kisebbségnek nyújtott anyaországi támogatás elvében. A jelentés végleges szövegéről 2003. január 28án az Európa Tanács strasbourgi parlamenti közgyűlésén résztvevő magyar, román és szlovák parlamenti delegáció képviselői, Erik Jürgens, az Európa Tanács jelentéstevője és Eduard Lintner, az ET jogi és emberi jogi bizottságának elnöke egyetértésre jutottak; ez a változat már nem marasztalja el Magyarországot. Az Eu rópai Bizottság 2001 novemberében közzétett országjelentésében figyelmeztetett arra, hogy Magyarországnak legkésőbb EUcsatlakozásának idejére hozzá kell igazítania a törvényt az uniós joganyaghoz. A 2002es EUjelentés megismételte ezt, hozzátéve, hogy Ma gyarországnak megállapodásra kell jutnia a kedvezménytörvény végrehajtásáról Szlovákiával és Romániával, s ugyanezt szögezte le 2003 májusában Günter Verheugen, az Európai Unió bővítési biztosa is. 2001. december 22én Orbán Viktor magyar és Adrian Nas tase román miniszterelnök Budapesten kétoldalú egyetértési nyilatkozatot írt alá, amely a magyarországi kedvezményes munkavállalás lehetőségét minden román állampolgárra kiterjesztette, továbbá rögzítette, hogy a magyarigazolványok kiadására Magyarországon , illetve a romániai magyar külképviseleteken van lehetőség. Az egyezmény szerint a magyar kormány fél év múlva kezdeményezi a törvény felülvizsgálatát. A szlovák parlament 2002 februárjában nyilatkozatban utasította el a magyar kedvezménytörvényt, de az annak szlovákiai hatását semlegesíteni hivatott "ellentörvény" az év áprilisában megbukott a pozsonyi törvényhozásban. A 2002. május 27én hivatalba lépett új magyar kormány álláspontja szerint a törvényt módosítani kell annak érdekében, hogy összha ngban legyen az európai normákkal, továbbá hogy alkalmazni lehessen Szlovákiában és Romániában is. A 2002. november 17i hatodik Máérten megállapodás is született a kedvezménytörvény módosításáról, így arról, hogy abból "kiemelik" a munkavállalásra von atkozó szabályozást. Az itt elfogadott zárónyilatkozat leszögezte, hogy a tervezett törvénymódosítás őrizze meg és lehetőségek szerint fejlessze tovább a törvény eredeti céljait, feleljen meg a kisebbségvédelem nemzetközi elvárásainak, ezáltal szolgálja az érintett magyar közösségek érdekeit. A 2002. november 26án Budapesten tárgyaló Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő megerősítette az elutasító szlovák álláspontot, mondván hogy a jogszabály 15 pontban sérti az ország területi és jogi önállóságát. 2002. november 29én Adrian Nastase román miniszterelnök és Medgyessy Péter kormányfő budapesti találkozóján a román fél az európai normákkal összhangban lévőknek minősítette a módosításra tett javaslatokat, ugyanakkor további pontosításokat kért. 2002. dec ember 18án a magyar kormány elfogadta a kedvezménytörvény módosításának alapelveit. Ezek értelmében a törvény a határon túli magyar kisebbségeknek nemzeti identitásuk megőrzése érdekében a kultúra és az oktatás területén biztosít támogatásokat és kedvezmé nyeket, ám - a módosítások révén - nem hoz létre közjogi vagy politikai kapcsolatot Magyarország és a szomszédos országokban élő magyarok között. A szomszédos országok területén nyújtott támogatások rendszerének kialakítása az érintett állam elvi egyetérté sével történik. Az érintett országok területén a tanulók és a hallgatók után nyújtott oktatási támogatások pályázattal, illetve intézmények vagy szervezetek útján vehetők igénybe. A kedvezménytörvény tervezett módosítása ellen 2003. január 30án aláírá sgyűjtést kezdeményezett Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetsége volt elnöke, s május 21én kétszázezer tiltakozó aláírást adott át Szabó Vilmosnak, a Határon Túli Magyarok Hivatalát felügyelő politikai államtitkárnak. Január folyamán a két parlame nti ellenzéki párt: a FideszMagyar Polgári Párt illetve a Magyar Demokrata Fórum úgy foglalt állást, hogy csak a Máért 2002. novemberi közös zárónyilatkozatában foglaltak szerint tartja lehetségesnek a jogszabály módosítását. 2003. február 4én a magyar k atolikus, református és evangélikus
