Reggeli Sajtófigyelő, 2003. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-05-17
A szövetség alelnöke várhatóan Pokorni Zoltán és Schmitt Pál lesz. Fideszkörökben azt mondják, hogy nem lesznek nagy meglepetések, noha a párt újraalapításáról van szó. Látványos és mozgalmas lesz a nap: a „nyitás” jegyében a hivatalos program, a tisztújítás mellett happening, kirakodóvásár várja a kong resszusi központ melletti Gesztenyéskertben a szimpatizánsokat, polgári körösöket. A Fidesz szerint a rendezvény „több lesz mint kongresszus”, az értékközösséget és a szövetséget hivatott szimbolizálni: a meghívottak listáján szerepelnek a Fidesz szövetség eseinek az elnökei, köztük Dávid Ibolya is. A kongresszus alatt Orbán Viktor tárgyal a státustörvényről a határon túli magyar szervezetek képviselőivel. Ez arra utal, hogy a Fidesz szándékai szerint a szövetség a határokon is átível. vissza Közösség vagy arctalan tömeg? A hetvenöt éves Domokos Géza a romániai magyarság jövőjéről NSZ • 2003. május 17. • Szerző: Hovanyecz László „Az itteni magyarság óriási politikai tőkét halmozott fel” (kép: Népszabadság – Bánhalmi János) Az író, szerkesztő és politikus Domokos Géza a romániai magyar szellemi és közélet egyik kiemelkedő alakja. Pályájának meghatározó szakaszában – 1969 és 1990 között – a bukaresti Kriterion Könyvkiadó alapítója és igazgatója volt. Vezetése alatt a kiadó a r endkívül nehéz körülmények ellenére a kor egyik legrangosabb magyar szépirodalmi és tudományos műhelyévé vált. 1989 és 1992 között a Romániai Magyar Demokrata Szövetség alapító és névadó elnökeként dolgozott. Hetvenötödik születésnapja alkalmából sepsiszen tgyörgyi otthonában a romániai viszonyokról és az RMDSZ helyzetéről kérdeztük őt. Hogyan látja ön, mi történt Romániában a diktatúra bukása óta eltelt majd másfél évtizedben? – Ismeretes, hogy a szocialistának nevezett világban sehol nem várták az ember ek olyan mértékben a változásokat, mint nálunk. Itt volt a legkeményebb a diktatúra, a társadalom ellenőrzése és elnyomása. Az elnyomást tetézte a szegénység. Annál nagyobbak voltak a változásokkal kapcsolatos illúziók. Amikor Silviu Brucan a bátor ellenzé ki politikus, akit Ceausescu 1987ben letartóztatott, 1990ben kijelentette, hogy húsz esztendő kell hozzá, hogy Romániában demokrácia legyen, nagyon rossz néven vették tőle. Ma már tudjuk, hogy bizony akár kétszer húsz esztendőre is szükség lehet ahhoz, h ogy megszülessen az a demokrácia, amire vágyunk. Melyek a legnagyobb problémák? – Az első nagy sokkot az infláció jelentette, amely máig joggal félelemmel tölti el a társadalmat. Azután a politika elkezdett beszélni a különféle reformokról, a privati zálásról, és szép lassan kiderült, hogy ezek nem egyebek, mint üres szavak, amelyek mögött nincs semmi. És ha mégis van, akkor azonnal rendkívüli erejű fékek, korlátozó tényezők lépnek működésbe, amelyek lelassítják a folyamatokat vagy éppen le is állítják . Románia KeletEurópában egyedülálló helyzetben kezdett hozzá a rendszerváltáshoz. Ennek az volt az oka, hogy a Securitate nem egyszerűen állambiztonsági, hanem roppant befolyásos politikai szervezetként működött a Ceausescuérában. Állományát pedig szint e hiánytalanul átvette az újjászervezett hírszerzési
