Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-09
A parlament és a kormányokat képviselő tanács hosszas kötélhúzás után megállapodott, hogy a csatlakozást követő három évben 1999es árakon 480 millió euróval (2004es árakon 540 millióval) több pénzt helyeznek készenlétbe a tagállamoknak a költségvetésben ahhoz képes t, amiben a tizenötök a 10 csatlakozó állammal tavaly decemberben Koppenhágában megegyeztek. A három év alatt több mint félmilliárd eurónyi pénzügyi keretet az EP politikai szándéka szerint nagyrészt az új tagországokban végrehajtandó projektekre fordítaná k, noha erre nincs jogi garancia. A plusz 540 millió euró az Európai Parlament fájdalomdíja azért, mert a tagállamok figyelmen kívül hagyták a költségvetési kérdésekben élvezett hatáskörét, amikor rögzítették az új tagokra szánt kiadásokat. A 2004es büd zsében 50, a 2005ösben 190, a 2006osban pedig 240 millió euróval több pénzt „mozgósíthat” az EP, ha ennek szükségét látja. A többletforrások kizárólag az úgynevezett belső politikákra, elsősorban kutatásra, kultúrára, oktatásra, környezet- és fogyasztóvé delemre költhetők. Elmar Brok, a parlament külügyi bizottságának elnöke megerősítette, hogy a testület a pénzek odaítélésénél előnyben részesíti a jövendőbeli tagállamokat. Ennél nagyobb garanciát ugyanakkor jelenleg nem lehet adni – hangsúlyozták parlam enti szakértők, akik óva intettek attól, hogy a tagjelöltek elkezdjék számolgatni, pluszbevételeiket. A parlament és a tanács békekötése kedvezőbb hátteret teremt a tagjelöltek felvételéről történő mai szavazásnak, miután a kormányok eljárása ellen tilta kozva több képviselő is nemmel kívánt voksolni az új tagok csatlakozására. Az Európai Parlament fő politikai csoportosulásainak vezetői tegnap meggyőződésüknek adtak hangot, hogy frakcióik tagjai „túlnyomó többségben” a bővítés mellett teszik le a voksot. A parlament formailag nem a csatlakozási szerződésről, hanem az egyes tagjelöltek felvételi kérelméről szavaz. A testület plenáris ülésén különkülön voksol majd a 10 ország belépéséről, a szavatok 50 plusz 1 százaléka szükséges a sikerhez. vissza Mit nyerünk az EUn? Világgazdaság 2003. április 9. Szerző: Csaba László Az uniós csatlakozás küszöbén mármár fülsértővé válik az a propaganda, ami az EUba történő belépést magával a földi paradicsommal azonosítja. S amint repkedn ek az ellenőrizhetetlen milliárdok, egyre nagyobb hitele lesz annak a kétértelmű megjegyzésnek, mely szerint az unió mellett csak fikarcnyival több érv szól, mint ellene. A magyar közélet meghatározó erői közt sosem volt érdemi vita tárgya az, hogy az ors zágnak az unión belül vane a helye. Jelenleg pedig nehéz lenne tagadni, hogy Magyarország az unióval már évek óta vadházasságban él. Kereskedelmünk mindkét oldalon háromnegyedrészt az EUhoz köt, ráadásul konjunktúraciklusunk sokkal jobban harmonizál az E Utagállamokéval, mint mondjuk Anglia vagy Görögország gazdaságáé. A jogalkotásban már a Némethkormány óta érvényesül az az elv, mely szerint nem is lehet az Országgyűlés elé terjeszteni olyan törvényt, ami nyíltan ellentétes az uniós joganyaggal. A fehér könyv, majd az átvilágítás, végül a csatlakozás hármas szigorlatán átment magyar intézményrendszer nem jobb és nem is rosszabb bármely, az EU perifériáján lévő országénál, lett légyen szó prudenciális előírásokról vagy fogvatartási körülményekről, netán a z EU kevéssé markáns közös kül- és biztonságpolitikájához történő igazodásról. És bizony, „itt vannak a bankok”, meg a mi diákjaink, sportolóink, kutatóink, sőt befektetőink is ezerszám ott vannak Európában (bizony, még válogatott labdarúgóink java is). Ezen helyzet törvényesítése természetesen nem mellékes, hisz épp ezért (nem) házasodnak igen nagy számban a fiatalok manapság. Különösen jelenlegi állapotában, amikor még nem fogadták el a konventben fölvetődött javaslatot a kilépés szabályozásáról, viszon t a nizzai (sőt már az amszterdami) szerződéssel megszűnt a valutaunióból és a stabilitási paktumból való kimaradás lehetősége, ami által az új belépő visszavonhatatlanul elköteleződik.