Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-08
szabadkereskedelmi egyezmény alkalmazása Montenegróval is, azt válaszolta: ez akkor derül ki, amikor a SzerbiaMontenegró államszövetség működése után megalakulnak a két fővárosban a szakminisztériumok, s azokkal tárgyalóasztalhoz lehet ülni. Külg azdasági minisztériumból például kettő lesz: egy Belgrádban, amely Szerbia, s egy Podgoricában, amely Montenegró külgazdasági ügyeit irányítja majd. A szabadkereskedelmi megállapodás premierje egyébként igen sikeres volt: tavaly a Jugoszláviába irányuló magyar export mintegy 15 százalékkal nőtt az előző évhez képest, pedig a megállapodás csak az év közepén lépett hatályba. Az ipari termékek 86 százaléka azonnal vámmentessé vált. A két kivételi lista egyikén szereplő cikkek esetében az idén év végére, a másodikon szereplők esetében pedig 2005 végére épülnek le a vámok. Az előbbi termékek adják importunk 14, exportunk 8 százalékát; az utóbbiak pedig (a legérzékenyebb jugoszláv cikkek, a cement, a műtrágya, egyes építőipari anyagok, acéltermékek) teszik ki a teljes magyar ipari export értékének 6 százalékát. Az agrárkereskedelem terén két lista van: az A listán a kölcsönösen 0 százalékos vámmal bíró termékek találhatók (vetőmagok, szaporítóanyagok, tenyészállatok), amelyekkel mennyiségi korlátozás nélkül leh et kereskedni. Ezek adják agrárexportunk 7, importunk 3 százalékát. A B listás cikkeknél – termékenként azonos, csökkentett vámok formájában – kölcsönösek a vámkedvezmények, mennyiségi korlátozással, vagy anélkül. A vámcsökkentés mértéke a két országban é rvényes legnagyobb kedvezményes vámszint közül az alacsonyabb, csökkentve 10 százalékkal. A kvóták legalább akkorák, mint az adott termék esetén a két ország közötti kereskedelmi forgalomban eddig kialakult szállítási mennyiségek, illetve értékek. Ezek a t ermékek teszik ki agrárkivitelünk háromnegyedét (búza, kukorica, hús) és importunk 40 százalékát. vissza Hajrába forduló EUkampány - A parlamenti pártok „uniósan” már nem foglalkoznak egymással Világgazdaság 2003. április 8. A népszavazás előtti utolsó napokban minden párt gőzerővel folytatja saját EUkampányát, és már egyik oldal sem foglalkozik a másikkal. Úgy tűnik, az őszt és az év első hónapjait jellemző, a csatlakozás megítélésével kapcsolatos szembenállásból egyik pol itikai erő sem profitált. A népszavazás időpontjának közeledtével szinte teljesen lekerült a belpolitikai napirendről az EUcsatlakozással kapcsolatos vita. Az MSZP és a Fidesz közötti – korábban is erőltetett – igennem szembenállást valamennyi párt rész éről az önálló kampányesemények sorozata váltotta. Míg a Fidesz rendezvényein továbbra is az integráció hatásainak elemzése, a realitások kerülnek középpontba, addig a kormánypártok és az Európai Kommunikációs Közalapítvány a határozott igenre teszi a hang súlyt. Minden uniós megnyilatkozásban közös azonban a buzdítás a szavazáson való részvételre. Kormánypárti körökben több elemző már annak veszélyét vetette fel a szombati referendum előtt, hogy a korábbi – az MSZP számára amúgy is hasznosnak bizonyult – konfliktusok hiánya miatt nem lesz látványosan magas a részvételi arány. Ahhoz ugyan nem férhet kétség, hogy a többség igennel szavaz, ám attól már lehet tartani, hogy ebben a „megnyugtató helyzetben” sokan nem érzik voksuk leadásának szükségét. Ez persze csak a politikai kommunikációt nehezíti meg, ám a készülő látványos, örömteli bejelentésekhez és ünnepségekhez aligha elégséges az 50 százalék körüli részvétel. Más kérdés, hogy a korábban rögzített adatok sosem jeleztek ilyen alacsony érdeklődést. Az EUval kapcsolatos kommunikáció egyik pártnak sem hozott érdemben a konyhára: a Fidesz „szokásos” útját járta be, azaz előbb a jobbszélen állók megszólítására törekedett, és csak ezután „indult” vissza középre. Bár az ellenzékiek többször is hangsúlyozták, a ligha jogos, hogy az egykor a KGSTt és a Varsói Szerződést támogató szocialista politikusok kérdőjelezik meg euroatlanti elkötelezettségüket, számos „magas” labdát adtak a kormánypártoknak, sőt ma is az ellenvéleményt is éreztető „több érv szól az unió me llett” a legtöbbet elhangzó kijelentésük. Ugyanakkor a szocialisták és a szabad demokraták hiába próbálták előszeretettel igennem kérdésre leegyszerűsíteni az ellentétet („igen, de... rubrika nincs a
