Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-08
vehetnek a miniszteri tanács, illet ve annak különböző munkacsoportjai ülésein, fel is szólalhatnak, s véleményüket, amennyire lehet, figyelembe is veszik a döntéshozatalnál. A tanácsi munkaanyagok véleményezésére Magyarországnak az interim eljárás keretében már december 19. óta lehetősége van, s írásban már jelenleg is jelezheti észrevételeit a készülő új uniós joganyagelemekkel kapcsolatban. Ezt a lehetőséget vette igénybe a kormány például a csomagolási hulladék újrahasznosítási célarányainak tervezett szigorítása kapcsán, amikor jelezte , hogy hazánknak gondot okozhat a tervezett határidőre teljesíteni a készülő direktívában foglaltakat (VG, 2003. április 3., 3. oldal). Jelenleg azonban az ilyen típusú felvetéseket csupán az interim bizottságban lehet megtárgyalni, ahol hazánkkal szemben egyetlen közös EUvélemény jelenik meg az elnökség előadásában. Az aktív megfigyelői státus életbelépésétől kezdve viszont nem a tizenötök ülnek szemben Magyarországgal, hanem hazánk (a szavazási jogot leszámítva) teljesen egyenjogú tárgyalópartner, egy a huszonötök között. A csatlakozó államok fokozatos intézményi integrációjának következő lépéseként május 12től az Európai Parlament ülésein is részt vehet 24 magyar képviselő. Ez azonban csupán passzív megfigyelői státus, a jelenléten kívül más jog nem j ár hozzá. Fontosabb ezért, hogy ugyanettől kezdve megnyílik az EP különböző bizottságaiban való aktív részvétel lehetősége is az uniós parlamentbe delegált magyar honatyák előtt. A bizottságokban a magyar képviselők felszólalhatnak és indítványokat is tehe tnek, bár szavazati jog természetesen itt sem illeti meg őket. Az üléseken való részvétel valamennyi képviselő számára valamennyi bizottság esetében nyitott, de indítványtételifelszólalási joga egy honatyának csak egy bizottságban lesz – hogy melyikben, a zt az EP különböző pártfrakciói saját hatáskörben döntik majd el. A hazai megfigyelői csapat tagjai >> Hazánkban a 24 megfigyelői mandátumot kormány – ellenzék viszonylatban felefele arányban osztották el a pártok, az oldalakon belüli megegyezés értelmébe n pedig a Fidesz és az MDF 93, az MSZP és az SZDSZ 102 arányban állapodott meg. >> MSZP: Vári Gyula, Czinege Imre, Gurmai Zita, Hegyi Gyula, Kósáné Kovács Magda, Vadai Ágnes, Tabajdi Csaba, Vastagh Pál, Fazakas Szabolcs, Szabó Zoltán. >> SZDSZ: Eörsi M átyás, SzentIványi István. >> Fidesz: Bagó Zoltán, Balla Mihály, Grúber Attila, Györk András, Manninger Jenő, Németh Zsolt, Őry Csaba, Surján László, Szájer József. >> MDF: Balsai István, Ékes József, Kelemen András. vissza Szabad kereskedelem Szerbiával - Montenegró nem tudta vállalni az egyezményből fakadó kötelezettségeket Világgazdaság 2003. április 8. Szerző: N. Vadász Zsuzsa Montenegró nem vállalta az egykori jugoszláv szövetségi kormánnyal kötött szabadkereskedelmi egyezményből fakadó kötelezettségeket, így jelenleg csak Szerbiával lehet e feltételek szerint kereskedni. A magyar gazdaságdiplomatáknak új partnerük lesz: Podgoricában montenegrói minisztérium irányítja a külgazdasági ügyeket. Megváltozott kereskedelmi feltételekre kell számítaniuk azoknak a vállalkozóknak, akik Szerbiával és Montenegróval bonyolítanak exportot vagy importot. Megtudtuk, a tavaly életbe lépett magyar – jugoszláv szabadkereskedelmi megállapodás de facto csak Szerbiával működik. Montenegró je lezte Budapestnek, nem tudják magukra vállalni azokat a kötelezettségeket, amelyeket a jugoszláv szövetségi kormánnyal kötött Magyarország – mondta el a Világgazdaságnak Major István, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. Ennek hatása ugyanakkor korántsem katasztrofális. Az exportőrök nem járnak rosszul – állítja Major István. Montenegróban ugyanis a legérzékenyebb árucsoport, az agrár importrezsimje kedvezőbb, mint a szabadkereskedelmi megállapodás ágazatazonos része. Kérdésünkre, hogy mikorra v árható a
