Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-30
Kérdésre válaszolva I vica Racan elmondta: három jelölt - köztük a magyar olajvállalat, a MOL - is eséllyel pályázik a horvát olajcég, az INA privatizációjára. A MOL jó ajánlatot tett, a végső döntést azonban csak később hozzák meg - fejtette ki. viss za A romák is támogatják Szájert Népszava 2003. április 30. A magyarországi roma szervezetek támogatják Szájer Józsefnek az Európa Unión belüli Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Bizottsága létrehozására irányuló javaslatát. Az országgyűlés fideszes ale lnöke a romák képviselőivel folytatott egyeztetés után elmondta, hogy javaslata - az idő rövidsége miatt - már nem kerül be az európai alkotmány közös javaslatába, viszont van remény arra, hogy pár év múlva megalaskuljon a testület. Szájer szerint ez a cig éányság és a magyarság közös érdeke lenne, hiszen az európai romák után a magyarok küldhetnék a legtöbb képviselőt ebbe a testületbe. Az Európai Konvent egyébként a múlt héten hozta nyilvánosságra a közös Alkotmánytervezet szövegének vonatkozó részét. vissza A HTMH a státustörvényről Magyar Hírlap 2003. április 30. BálintPataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke szerint a státustörvény módosítását illetően már csak néhány apró finomítás maradt hátr a, azután a kormány az Országgyűlés elé terjesztheti a törvénymódosítást, s a parlament még tavaszi ülésszakán határozhat arról. BálintPataki az újvidéki Magyar Szóban megjelent interjújában elmondta: a határon túli magyar szervezetek képviselőivel lezajl ott múlt heti szakmai egyeztetés után a résztvevők úgy álltak fel az asztaltól, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívása már csak naptáregyeztetés kérdése. Szerinte nem Budapesten múlt, hogy ennyire elhúzódott a törvénymódosítás folyamata, idők özben ugyanis más jellegű, például uniós elvárások is megfogalmazódtak. BálintPataki szerint a késedelemnek viszont volt egy óriási hozadéka: az, hogy a törvényt már gyakorlatilag összehangolták az uniós törvényekkel és elvárásokkal. vissza Nem lesz NATOrivális az "európai főparancsnokság” Magyar Hírlap 2003. április 30. Szerző: Fodor György "Mindazoknak, akik az amerikai »unilateralizmustól« tartanak, rá kell jönniük, hogy ezt leggyorsabban egy Amerikával rivalizáló hat almi központ megteremtésével érhetik el” – mondta még hétfőn Tony Blair a Financial Timesnak. A brit kormányfő ezt megtoldotta még egy figyelmeztetéssel, amelyet – újságírók szerint – a francia államfőnek címzett: "nem szeretnék még egyszer olyan helyzetet látni, amelyben ugyan Európa és Amerika egyaránt hatalmas stratégiai érdekeit látja veszélyben – mégsem segíti egymást… Vannak, akik sokpólusú világot akarnak, sok hatalmi központtal. Ez a legjobb módja annak, hogy ezek mielőbb egymással versengő hatalmi központokká váljanak.” Blair még az előtt nyilatkozott, hogy tegnap összeültek a négyek: Jacques Chirac francia államfő, Gerhard Schröder német kancellár, Guy Verhofstadt belga és JeanClaude Juncker luxemburgi kormányfő, hogy előmozdítsák az európai közö s katonai védelem ügyét. Amikor Verhofstadt márciusban előállt az iraki háborút ellenző csúcstalálkozó gondolatával, az nem is tűnt rossz ötletnek. Európában és a világban kirobbantak a háborúellenes tüntetések, a népszerűség pedig egyiküknek sem jött ros szul. A gondolat pedig, hogy kizárhatják ebből az együttműködésből Blairt – akit a francia sajtó "Amerika pudlikutyájának” nevezett – , kedvére volt a francia elnöknek is. Chirac és Schröder akkor már túl volt egykét megaláztatáson, például a "nyolcak band ájának” (közöttük a magyarok) inkább Washingtont támogató levelén. A legfájóbb sebet azonban Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter ütötte az európai "nagyok” önérzetén. Januárban Rumsfeld – súlyosan megsértve az európai etikettet – nem kente be diplo máciai mázzal mondandóját. "Ha önök Európára gondolnak, akkor Franciaországról és Németországról beszélnek.
